Az a politikai libikóka…
Semmi sem érdemel annyi szarkazmust, mint a politika. A napi
politikai jelszavak “irodalomba emelése” az irodalmi nyomorúság Mekkája
volt minden időben, és ma is az. Ennek ellenére mindig akadnak
zarándokok…
Az a politikai libikóka…
Németh László 1954-ben olyan szemrehányást kapott, hogy túlságosan kötődik a magyar kultúrához, a hazai hagyományokhoz, nem eléggé szocialista realista…
Tizenöt év múlva újabb kritika érte: túlságosan kötődik a magyar kultúrához, a hazai hagyományokhoz, provinciális, nem követi a modern nyugati irányzatokat.
Az a politikai libikóka…
A jóhiszemű ember azt gondolná, a kőkeményen vonalas idők után
1969-ben, amikor már javában tartott az olvadás, más szelek kezdtek
fújni…
Lehet.
De a személyek azonosak voltak.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése