A közelgő Tavasz

Felhőpamaccsá lettek a ködök;
A Tél elmúlik, de a Lét – örök.
——
Újra mosolyog délben a terasz;
És verőfénnyel üzen a Tavasz.
—–
Ébred a domb, és sóhajt már a rét,
S a hajnal mond egy újabb szép mesét.
—–
A táncos égen napsugár pörög;
A Tél elmúlik, de a Lét – örök.
—–
Vén Napunk ég-sátrának magasán
Vágyik a tiszta, szent öröm után.
—–
Megéri még, hogy várja régi gondja,
Hogy sugarait lelkes hévvel ontsa.
—–
Lesznek még az Életben örömök;
A Tél elmúlik, de a Lét – örök.