Vigyorog a sár,
Gyászol a határ,
Ázott tollát szomorúan
Rázza a madár.
A Nyár rég lehullt,
A vas megpuhult,
Véletlenek keresztútján
Toporog a Múlt.
Ázott délután
Búsul a platán,
Vén őszi rezignáció
Kuporog a fán.
Vigyorog a sár,
Sírba hullt a Nyár,
Gyarapodik az éjszaka,
Hízik a mocsár.
Rozsdás vén karom,
Önhitt hatalom;
Európa élni akar,
Fogy a bizalom.
Szivárgó eső,
Van-e még erő?
Mi vár majd ránk?
Szép jövendő,
Vagy a temető?
Vigyorog a sár,
Sunyi pénz-tatár
Káoszra,
Összeomlásra
Tán hiába vár.
Vigyorog a sár,
Tátog a mocsár,
Mégse lesz az erdő ura
Soha pipaszár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése