Töténelmi fordulópont volt-e Szigetvár ostroma? - LX.

HATVANADIK RÉSZ

Végül tehát – mint hamarosan látni fogjuk – a nádor elképzelése diadalmaskodott, a felmentő sereg a diverzió eszközét alkalmazta. Ennek sikere némileg el is homályosította a későbbiekben Zrínyi Miklós elképzeléseit.

Egy pillanatra meg kell állnunk.

Vegyük alaposabban szemügyre Zrínyi Miklós sajnos elvetett javaslatát.

Pontosan ez lett volna Khadim Ali budai pasa haditervének próbaköve: ha a felmentő sereg Szigetvár ostroma közben megtámadja, és ütközetre kényszeríti a törököt.

Nemcsak azért mondom ezt, mert a magyarországi török hódoltság felszámolását éppen egy ilyen esemény indította el: Kara Musztafa hadainak szétverése Bécs alatt 1683-ban. Egészen addig úgy tűnt, a török uralom megingathatatlan.

Még 1682-ben is ezt gondolta a közvélemény, nemcsak idehaza, Európában is. a császári kormányzat rettegett a török elleni háborútól, és mindenképpen el akarta kerülni.

A kor összes háborúját végigkísérték az osztrák békeajánlatok, szinte reflexszé vált a kormányzat részéről: ne álljunk háborúban a törökkel, legyen béke, akármibe kerüljön is, legfeljebb Magyarország issza a levét, az meg amúgy is csak egy ütközőállam.

Ahány háború csak zajlott Mohács után, mindegyikben újra és újra visszatérő motívum volt, hogy a sikerek idején egyes udvari körök igyekeztek minél hathatósabban akadályozni a harc folytatását.

Mohács után voltaképpen Lotharingiai Károly volt az első, aki igazán következetes harcot folytathatott a török ellen. Neki sem volt könnyű, de a császári család tagjaként meg tudta akadályozni a háború sikeres folytatását akadályozó intrikákat. Buda 1684-es sikertelen ostroma után két évvel újra megtámadhatta a fővárost, és ekkor végre vissza is foglalta.

Lotharingiai Károly egészen más taktikát alkalmazott, mint amit a korábbi időszakok magyar hadvezérei javasoltak. Emiatt a felszabadító háború példátlan pusztítással járt.

Ezt előrebocsátva térnék vissza Zrínyi Miklós javaslatához, és 1556-hoz.

Zrínyinek az volt a véleménye, hogy az összegyűjtött felmentő sereg komoly taktikai fölényben van Khadim Ali pasa igen különböző harcértékű egységekből álló hadával szemben, ezért nemcsak lehetséges a budai pasa legyőzése, hanem kötelesség is.

Egy Szigetvár alatti döntő győzelmet hozó nyílt ütközet alapjaiban változtatta volna meg az erőviszonyokat. A mindenkori budai pasa a magyarországi török hódoltság fő erői felett diszponált. Döntő veresége esetén a török hadvezetés megbénul, az egyes várak és tartományok magukra maradnak.

Ha 1556 júliusában, vagy augusztus elején Szigetvár alatt legyőzik a törököt, a keresztény erők közel egy esztendőre szabad kezet kapnak. Arra ugyanis már nem volt idő, hogy a nehézkesen meginduló török hadvezetés komoly tartalékokat irányíthasson ide, a szultáni fő erők pedig a leghamarabb a következő év májusában indulhattak, és ötven napnál rövidebb idő alatt még sohasem érték el Magyarországot.

Az egész őszi és téli időszak a magyar hadvezetés rendelkezésére állt volna..

Folytatása következik.