HUSZONNEGYEDIK RÉSZ
Kanizsa bevétele nyilvánvalóan szerepelt a török rövid távú
hódítási terveiben. Ennek okát könnyen megértjük, ha a térképre nézünk. Kanizsa
volt az egyetlen komolyabb vár, amely ebben a pillanatban még elzárta a török
portyázók útját Stájerország felé. Ha elfoglalják, máris megindulhatnak az
oszmán portyák Graz irányába. Vagy akár Észak-Itália felé.
Nagyon jellemző volt a törökre, hogy még azelőtt
előkészítette az újabb hódítást, hogy a régit teljesen befejezte volna. Hódítás,
mindig újabb és még újabb hódítás. Egyáltalán nem azt tervezték, hogy
Magyarországon megállnak. A török számára évszázadok óta egyik hódítás követte
a másikat, és úgy gondolták, ennek soha nem is lesz vége mindaddig, amíg a
Próféta nevében az egész világot birtokba nem veszik.
Az ellenállást szervezni akaró magyarokat kinevették. Miért erőlködnek,
miért állnak a legyőzhetetlen padisah terveinek útjába? Miért nem értik meg,
hogy minden gyaur tartomány arra rendeltetett, hogy a török birodalom
tartománya legyen az idők végezetéig?
Korábban soha senkinek sem sikerült a magyarokon kívül tartósan
megállítani a török előnyomulást. Az erős déli védelmi vonal azonban mára
semmivé lett, a török befészkelte magát az ország közepébe, ahol sem komoly
természetes akadályok, sem pedig valamirevaló erődök nincsenek.
A török fölényben tudta magát, úgy érezte, az idő neki
dolgozik. Eddigi tapasztalatai nem sugallhattak mást. Nem számolt azzal a
lehetőséggel, hogy az oszmán hódítás éppen Magyarország közepén fog
megtorpanni.
Legfeljebb attól tarthattak, hogy a magyarok kétségbeesetten
erősíteni fogják Kanizsa várát, és akkor több vesződséggel és áldozattal jár
majd az elfoglalása. Ezért Ulema pasa 1545-ben ismét megtámadta Kanizsát.
Úgy vélte, eldöntő túlerőt hozott. Nyolcezer katonával
vonult Kanizsa alá. Jól tudta, hogy a várat legfeljebb néhány száz
fegyverfogható férfi fogja védelmezni, és a környékbeli birtokosok együtt sem
képesek fele akkora kontingenst sem kiállítani, mint az ő támadó csapata.
A védelem lelke ezúttal is Zrínyi volt. Akinek tudott,
üzent, hogy minden bevethető egységet összegyűjtsenek a vár felmentésére.
A magyar urak még csak tanulták a török elleni harcot. Külön-külön
érkeztek, Ulema pasa kényelmesen szétverhette egyiket a másik után.
A magyarországi hadszíntéren a török magyaroktól soha többé
nem kapta meg ezt a lehetőséget.
Maga Zrínyi is vereséget szenvedett, kilőtték alóla a lovát,
de összeszedte magát, csapata maradékával fogcsikorgató küzdelemben áttört a
törökön, és behatolt a várba.
Zrínyi immár másodszor védi Kanizsát a török ostromlókkal
szemben…
Ulema pasa módszeres ostromot indított. Nehézágyúkkal. Kanizsa
aligha állhatott ki komoly ostromot. Zrínyi és emberei foggal-körömmel
védekeztek. A török már azt képzelte, küszöbön áll a vár bevétele.
Csakhogy…
Zrínyi ott sújtott le rájuk, ahol a legjobban fájt.
Felrobbantotta a
törökök lőporkészletét.
Ulema pasa megértette, hogy ismét fiaskó érte. Nem tudta
használni a tüzérségét, az ágyúk nélkül meg lehetetlen volt bevenni a Zrínyi védelmezte
várat. Úgy döntött, éjszaka elillan.
Ebül járt. Zrínyi hajnalban az üldözésére indult. Nem követte
el még egyszer a korábbi szervezési hibát; egyesült az odarendelt kaproncai és
szigetvári csapatokkal, és Varasd mellett megtámadta Ulema pasát. A török a
túlereje ellenére súlyos vereséget szenvedett, a harcban más török főtisztek
mellett Ulema pasa fia is életét vesztette.
A győzelem azonban bajt hozott az országrészre, a
temetetlenül heverő holttestek százai miatt pusztító járvány tört ki, amely
megtizedelte a lakosságot. Zrínyinek máshonnan hozott telepesekkel kellett
pótolnia a veszteséget.
Ferdinánd király még ebben az esztendőben érdemei miatt
Zrínyinek adományozta a Muraközt Csáktornya várával együtt. Ettől kezdve itt
van a család központja, és a Zrínyiek a legtekintélyesebb magyar nemesi
famíliák közé emelkedtek.
Zrínyi és Nádasdy Tamás nádor vállvetve erősíttették
Kanizsát, fegyvereket, készleteket halmoztak fel, gondoskodtak megfelelő
őrségről. A többi vár ezután főleg innét kért a bajban segítséget. Zrínyi jóvoltából
talán Kanizsa lett az új korszak első igazán jelentős magyar végvára.
Folytatása következik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése