Hunyadi János gyakran kényszerült együtt harcolni
mindenféle kelletlen szövetségesekkel. Némelyikkel sok baja volt. Fegyelmezetlenek voltak, helyenként gyávák, jobban szerettek
zsákmányolni, mint harcolni.
Egyszer egy ilyen, mindenféle balkáni
nációból álló, könnyűlovas csapatnak azt a parancsot adta, hogy törjemek előre,
és akadályozzák meg, hogy a szétvert, menekülő ellenség zöme átjusson egy
hegyvonulaton.
- Foglaljátok el, és őrizzétek a
szorost!
A könnyűlovasok persze könnyedén
megelőzték a zömmel gyalogszerrel futó törököt, el is érték a hágót, de
harcolni nemigen akartak. Inkább átengedték az oszmánt.
Eljárásukat így magyarázták a dühös
Hunyadinak:
- Lesántultak a lovaink, uram. Bocsáss
meg, nem tudunk gyorsabbak lenni.
Hunyadi a fejét csóválta.
- Bezzeg, ha nektek kell
menekülni. Akkor a nyergetek is gyorsabb, mint mások
lova!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése