Szőke nő zűrben az űrben - 269.

KÉTSZÁZHATVANKILENCEDIK RÉSZ

Karen Bozchana Kadlecikova szomorúan bólintott.

-         Mikor szemeltek ki?

-         Már a felkészülési időszakban, kedves hölgyem. Önt alaposan lenyomozták.

-         Csak engem?

-         Nem, hölgyem. Az összes fontosabb ügynökség alkalmazottainak utánanéztek. Ön után természetesen a többiekhez képest sokkal alaposabban nyomoztak.

-         Miért?

-         Az ön neve szerepelt abban a névsorban, amelyet a földi szövetségi biztonsági szolgálatok legfelsőbb parancsnoksága elé terjesztettek. A listából a főparancsnok személyesen választotta ki az ön nevét. Ezután még alaposabb nyomozás következett.

-         Milyen szempontok alapján választottak engem?

Morgensohn szélesen mosolygott.

-         Az átlagnál sokkal intelligensebb hölgyre volt szükség, de az is nagyon fontos volt, hogy legyen kellőképpen dekoratív.

Helmut és Ed Philips szinte egyszerre mérték végig a szőke nőt. Ennek láttán Karen kihúzta magát.

-         Ezen kívül még egy igen lényeges kritériumnak kellett megfelelnie.

-         Mi volt az?

-         Egyetlen biztonsági szolgálattal sem állhatott kapcsolatban. Az előéletében sem.

Karen elhúzta a száját.

-         Melyik hivatásos barátnő vállalna kémkedést?

Most még Ed Philips is elvigyorodott.

- Sokkal többen, mint gondolná, kedves hölgyem – folytatta Morgensohn. – Éppen az olyan a ritkaság, amilyen ön. Aki életének egyetlen szakaszában sem állt kapcsolatban semmiféle titkosszolgálattal. Az ön kolléganőinek többsége szerepel valamilyen nyilvántartásban. Ön azonban nem. Ez igen döntő szempont volt. A döntés már az előkészítés szakaszában megszületett. Kifejezetten önt kerestük.

Ed Philips a fejét csóválta.

-         Azt hiszik, sikerült titokban tartaniuk?

Morgensohn újra vigyorgott.

-         Nem hiszik, kedves uram. Soha nem is hitték. Nem is akarta titokban tartani senki.

Ed Philips gúnyosan mosolygott.

-         Áldozatnak szánták Karent, ugye?

Morgensohn vigyora beleegyezés volt.

-         Ahogy mondja, kedves uram. Áldozatnak szánták. Baleknek.

Ed Philips arcán szélesen terült szét a gúny. A szőke nő csodálkozva nézett hol az egyikre, hol a másikra.

-         De aztán ez megváltozott, ugye, Mr. Morgensohn?

Morgensohn arcáról egyszeriben eltűnt a gúny.

-         Igen, uram, megváltozott.

-         Mondhatjuk úgy is, hogy az ellentétébe fordult?

Szokatlan dolog történt: az úgynevezett Morgensohn elvörösödött.

-         Igen, uram. Katasztrófa történt.

Folytatása következik.