SZÁZNYOLCVANKETTEDIK RÉSZ
Íródott Nyuzga javaslatára
Csüggedten meredtek a képernyőre mindannyian. Ed Philips arcára olyan
elementáris ijedtség ült ki, hogy a szőke nő komolyan megsajnálta.
Karen gondolkodott. Mit tegyen? Egyáltalán, mit tehetne?
- Meghalnak? – kérdezte ostobán Helmut.
Ed Philips szinte segélykérően nézett rá, majd tétován, csaknem nyögve motyogta maga elé:
- Vajon mindenki? Mindenkire vonatkozik?
A hajó számítógépe helyénvalónak találhatta a kérdést, mert tüstént válaszolt:
“Hajó az admirálisnak! A folyamat valamennyi hibernáltat
érinti. Kivétel nélkül meghalnak tizenegy perc harmincnégy másodperc
múlva.”
- Nem közöttük van az áruló – nyögte kétségbeesetten Ed Philips.
Karen a fejét csóválta. Lehetetlen, hogy semmit se lehessen tenni.
- Admirális a hajónak! A folyamat független-e a felébresztéstől?
“Hajó az admirálisnak! Nem független! A
folyamat a felébresztés kezdetétől számított harmadik perccel, a
felébresztés programjával teljes összhangban lépett életbe.
Nyilvánvalóan bele volt kódolva. A hibernáltak számára a folyamat
kilenc perc múlva válik visszafordíthatatlanná.”
Ed Philips sápadtan hallgatott.
- Mit tehetünk? – Helmut csodára várva nézte a másik kettőt.
Karen gondolkodott. Úgy érezte, az ismeretlen programozó valami
nyilvánvaló hibát követett el, és erre neki most rá kellene jönnie. De
mi az? Nem egészen kilenc perce van, hogy rájöjjön.
Mi lehet az?
- Valaki áruló volt! – recsegte kétségbeesett dühvel Ed Philips. – A programozók közül valaki áruló volt.
Voltaképpen most már mindegy, gondolta Karen. Az illető már biztosan nem él.
A számítógép hangja csapott közéjük:
“Hajó az admirálisnak! Önmegsemmisítési folyamat leállítva és semlegesítve!”
Karen elképedt.
- Önmegsemmisítési folyamat? Miféle önmegsemmisítési folyamat?
Aztán gyorsan észbe kapott:
- Admirális a hajónak! Milyen önmegsemmisítési folyamatról van szól?
“Hajó az admirálisnak! Elindult
a csatahajó önmegsemmisítési programja, de mivel az már a csatahajó
státuszához viszonyítva illegális volt, sikerült leállítani.”
Karen bólintott. megvan a hiba, de nem
biztos, hogy elegendő idejük maradt. A “csatahajó státuszához
viszonyítva illegális”. Hát persze. át lehet venni a csatahajó felett a
teljes uralmat, és lépésről lépésre fel lehet számolni minden olyan
programot, ami ehhez képest illegális. Akkor is, ha az a csatahajótól
független. Beleértve a hibernálás programjait is.
De biztosan nem nyolc-kilenc perc alatt.
Mit tegyen?
- Admirális a hajónak! parancsot adok minden illegális program felszámolására, bárhol is legyen!
Ed Philips lemondóan legyintett.
- Késő – motyogta sötét arccal maga elé.
Karen a fejét rázta. Nem. Nem késő. nem lehet késő. Biztosan nem késő.ű
Aztán végre eszébe jutott a teljes formula. Ennyi befolyással
biztosan van a csatahajó rendszere a belsejében élősködő programra.
- Admirális a hajónak! Az illegális programok számára rendszer-visszaállítás!
Ed Philips döbbenten meredt rá, aztán a fejéhez kapott.
- Hát persze! Miért nem jutott ez nekem is eszembe!
Néhány pillanatig súlyosan nehezedett rájuk a csend. Aztán megszólalt a számítógép:
“Hajó az admirálisnak! Parancs végrehajtva! Rendszer-visszaállítás megkezdődött. Ismeretlen időpontban újra elindul majd a felébresztés, és vele együtt a hibernáltak meggyilkolásának folyamata.”
Folytatása következik.
2012. szeptember 7., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése