Hajdani őszi este...

Valami  sejtelem kopog,
Valami emlék itt ragyog…
A rég elhullt ködön túlról üzen…
Hajdani szép őszi esték
Hangulata
Itt, bennem pihen…
——
Valaha ott, egy udvaron…
Fázott a holdvilág nagyon…
A lámpa fénye félve reszketett…
Fogat imbolygott sötéten,
S a szürke Ég
Keresztet vetett…
——–
Recsegett fent az ég-fedél,
Fecsegve hullt a falevél,
És ott bolyongott messzi füst szaga;
Már megismerem azóta,
Milyen fanyar
Az Ősz illata…