2016. december 18., vasárnap

Mint a gyermekkori telek...

Mint a gyermekkori telek;
Csikorgó hó, szürke hideg.

Régi tél emlékezni kér:
Mint egykor - fekete-fehér.

Jeges úton csendben mulat
A régi avitt hangulat.

Mint a gyermekkori telek;
Hallgat a világ - reszketeg...

Szőrös a füle a fagynak,
Fehér tetők bólogatnak.

Ködös, jégbordás udvarok;
Kertek alján Múlt vigyorog.

Mint a gyermekkori telek;
Köznapi remény enyeleg.

Egykori fagyok emléke;
Csendes, szürke lelki béke...

A Múlt kopott kabátjába
Van a Jövő titka zárva...

Ádvent csendességgel pereg...
Mint a gyermekkori telek.







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése