2016. december 9., péntek

A volán mögött

Még szokjuk egymást,
Mint új szeretők....

Még szokjuk egymást,
Mint vén tó fenekén
A kavicsok,
De az összhang
Napról napra
Nagyobb.

A váltón már otthonos
A kezem,
Végre kocsim lett
Nekem.

Másoknak ez régen természetes,
Nekem nem az,
És nem is lesz soha...

Ötvennégy évesen
Az első autómat vezetem...

Köszönöm,
Istenem!

Repedezett, szürke síkon megyünk,
A szélén
Nyárfa,
Csalán,
Laboda...

Előzgetősék hadd iszkoljanak
A szikkadt láthatár mentén,
Tova...





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése