Ádventi estén

Ádventi estén
Fagyos a világ,
Öreg házak dorombolnak,
Mint ó kabalák.

Év vége felé
Elszunnyad a rét,
Magunkon érezhetjük még
Az Isten kezét.

Rakoncátlanul
Röhög az Idő,
Bízik benne, hogy a Múltnak
Egyszer szárnya nő.

Ádventi estén
Hideg Hold ragyog,
Örömódát gyakorolnak
A kerti fagyok.

Téli varázslat
Halkan muzsikál,
Sok mogorva pesszimizmus
Fagy-glédába áll.

Vén sunyi csöndben
Hallgat a sötét,
Reálpolitika vívja
Az ördög pörét.

Ádventi kémény
Füstöt ereget,
Füst alakban száll a meleg
A város felett.

Készül az ünnep,
Csendben idebent,
Jobban tartja lelkünket, mint
Falat a cement.

Ádventi estén
Csillagmiriád;
Felengedni készül talán
A fagyos világ...