Szökőnapon,
Szökőnapon...
A világ: túlzsúfolt vadon.
Dogma Szellemet üt agyon,
A Hagyomány - szégyenpadon.
Borongós szürke alapon,
Szökőnapon,
Szökőnapon...
Az ég: hamuszürke flakon,
Bánat ül - fellegkalapon.
Szökőnapon,
Szökőnapon...
Tél mereng elmúlt fagyokon.
Nap kucorog égi bakon,
Benéz a földi ablakon.
Szürke árnyék a falakon,
Múlik a Tél -
Hallgatagon...
Szökőnapon,
Szökőnapon...
Múlt kérődzik tél-romokon.
Télutó fáj minden tagon,
Szökőnapon,
Szökőnapon...
Jövő áll vékony oszlopon
Szökőnapon,
Szökőnapon...
Számot vetünk a partokon,
Hallgatagon,
Hallgatagon...
Szökőnapon,
Szökőnapon...
2016. február 29., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése