2016. február 29., hétfő

Szökőnapon, szökőnapon...

Szökőnapon,
Szökőnapon...
A világ: túlzsúfolt vadon.

Dogma Szellemet üt agyon,
A Hagyomány - szégyenpadon.

Borongós szürke alapon,
Szökőnapon,
Szökőnapon...

Az ég: hamuszürke flakon,
Bánat ül - fellegkalapon.

Szökőnapon,
Szökőnapon...
Tél mereng elmúlt fagyokon.

Nap kucorog égi bakon,
Benéz a földi ablakon.

Szürke árnyék a falakon,
Múlik a Tél -
Hallgatagon...

Szökőnapon,
Szökőnapon...
Múlt kérődzik tél-romokon.

Télutó fáj minden tagon,
Szökőnapon,
Szökőnapon...

Jövő áll vékony oszlopon
Szökőnapon,
Szökőnapon...

Számot vetünk a partokon,
Hallgatagon,
Hallgatagon...

Szökőnapon,
Szökőnapon...



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése