Örök Asszonyom

Szent varázsod nem múlik,
Nem enyészik,
Lelkemben él, és újul mindörökre,
Akár a Kikelet;
Jó Veled...

Szerelmünk sose vénül,
Derék, szorgos cseléd,
Elém tárja a Lelked,
S az enyémet - Eléd.

A vén Idő nekünk még
Sok szép percet farag;
Szívem kamaszul dobban,
Ha megpillantalak.

Csikó még bennünk az Élet,
Ezer örömet ont,
Kettesben maradva tüstént
Elnémítjuk az összes telefont.

Gyűlik már életünkben
A Múlt,
Akár a hó;
Drága Örök Asszonykám!
Te Drága
Anikó!