A naptár egy évet lépett,
Ma töltöm az ötvennégyet.
A kor - időzített járom,
Már nem vagyok ötvenhárom.
Vékony ösvény, széles árok;
Ötvenöt felé sétálok.
Az Időt nem érem tetten;
Kenyerem javát megettem.
Anikó, Szerelem - Lélek...
Szeretek, írok - és élek.
Sötét a Jövendő sátra,
Nem tudom, mennyi van hátra.
Elhagyom az ötvennégyet,
Szeretek, írok, és - élek.
2016. február 13., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése