2015. - XVI.

TIZENNYOLCADIK RÉSZ

„Egy párhuzamos dimenzióban minden másképpen történt”

Sürgős parancs!

Minden egységnek!

Elrendelem azonnal hatállyal a Budapesti Rendőr Főkapitányság alárendeltségébe tartozó XY rendőr százados, illetve az alárendeltségébe tartozó összes kommandós letartóztatását és előállítását, illetve – ha ez nem megvalósítható – a likvidálásukat!

XY rendőr százados megtagadta a parancsot, és elárulta a demokratikus magyar államrendet. Megtagadta, hogy tüzet nyisson a demokratikus államrendet veszélyeztető, állami közintézményekre támadó lázadó bandákra, ráadásul alárendeltjeivel lefegyvereztette azt a menekültekből toborzott szakaszt, amelyik hajlandó lett volna a magyar demokrácia védelmében a fegyvereit használni. A menekültekből toborzott katonákat XY százados alárendeltjei helyenként igen durván bántalmazták.

XY rendőr százados és minden alárendeltje lázadónak, felforgatónak, a demokratikus magyar államrend ellenségének minősül. Minden egységnek ezennel megparancsolom, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel igyekezzék őket lefegyverezni, vagy megsemmisíteni.

Egyúttal mindenkit figyelmeztetek: XY százados és emberei különlegesen képzett és rendkívül veszélyes hivatásos katonák. Ellenük csak a legerélyesebb fellépés segíthet.

Fegyverhasználat javallott!

Országos rendőrfőkapitány

Részlet Kolozsvári Zoltán Az eltiport ország című regényes önéletrajzából

Ahogy hazaértem, Omárt és anyámat a televízió előtt találtam. Csillogott a szemük.

-         Felébredt a néped, kölyök! – mosolygott rám líbiai nevelőapám.

Magyar Televízió

M1

2015. október 6.

17 00

Kedves nézőink!

Adásunk bizonytalan ideig szünetel.

A kellemetlenségért szíves elnézésüket kérjük!

Khaled ibn Selim Mustafa Farakh az Iszlám Állam veteránja visszaemlékezéséből:

(Az Iszlám Világarchívumból)

Budapesten leírhatatlan volt a káosz. Régi iraki ismerősömet teljes kétségbeesésben találtam.

-         Khaled testvérem, nagy baj van itt! Mindannyian halálos veszedelemben vagyunk.

Vállat vontam.

-         Az iszlám néha áldozatokat követel. Insallah.

Az ostoba fickó szeme elkerekedett.

-         Nem tudod, mit beszélsz, Khaled testvérem. Allah bocsássa meg neked! A magyarok fel fognak lázadni. Talán még ma, de lehet, hogy holnap. Viszont holnapután egészen biztosan.

-         Nekünk ehhez mi közünk?

Egy teljes percig pislogott rám. Aztán kitört.

-         Khaled testvérem, Allah megzavarta az értelmedet! Ezek az emberek itt gyűlölnek bennünket! Bármelyik pillanatban kirobbanhat a harc! Mindannyiunkat halomra fognak lőni! Temetetlenül fogunk heverni ebben az átkozott idegen országban!

-         Félted az életedet?

-         Féltem hát! Tégy már valamit, te kutya!

Vállat vontam.

-         Miért tennék érted bármit is? Tégy magadért, amit akarsz!

Faképnél hagytam. Kígyót-békát kiabált utánam.

Ibrahim sejk már nehezebb eset volt.

Reggel ott ült az ágyamon. Felugrottam, mint akit kakas csípett meg.

Október hatodikát mutatott a naptár. Ennek akkor reggel még nem tulajdonítottunk jelentőséget.

Folytatása következik.