Vékonypénzű novemberben

Vékonypénzű novemberben

Reszket a Jövő,

Felelőtlen polkorrektet

Szitál az eső.

Aggodalmas tócsák fölött

Vicsorog a szél,

Világunkat lerohanni

Készül már a Tél.

Ki tudja, hogy egyáltalán

Lesz-e még Tavasz,

Vagy elviszi Európát

A vén Bakarasz…

Vékonypénzű novemberben

Sápadt a Jelen,

Hiába is korholja a

Vén Történelem.

Fodrozódik az idő, a

Rideg, vén folyó,

Becsület-bankot fosztogat

Szó-infláció.

Vékony a hit, a bátorság

Vénült, roskatag,

Csillagóra közeledvén

Isten – hallgatag.

Vékonypénzű novemberben

Fél a csillagunk,

Előbb-utóbb mindannyian

Úgyis meghalunk.

Vékonypénzű novemberben

Sunyi vész-özön,

Helyt kell állni akkor is, ha

Semmi jó se jön.

Megvénülnek hajladozni

Viharban a fák,

Könnyebb végleg távozni, ha

Nincsen túlvilág.

Vékonypénzű novemberben

Hallgatag az ég,

Kérdés temérdek, de minden

Válasz messze még.

Lehet a világ nagy, gonosz

Siralom-mező,

De gonosszá lenni nekünk

Nem kötelező.

Vékonypénzű novemberben

A Hit kis patak,

Csillagóra közeledvén

Isten – hallgatag.