2015. november 9., hétfő

Köd szitál, közöny csorog

Köd szitál, közöny csorog,
A horizont imbolyog,
Felhők mögött zörgő csontú
Vén jövendő tántorog.

Élő Jelen egybe’ még,
Minden vágyunk lánggal ég,
Komor képpel néz le ránk a
Halálsápadt, szürke ég.

Multikulti-viszketeg
Kozmopolita sereg,
Pénz-sátán parancsszavára
Ránk döntené az eget.

Köd szitál, közöny csorog,
Tépett Jelen ácsorog,
Vén rezignált novemberben
Közhely csúszik, pénz forog.

A fél világ útra kel,
Toprongyos félmúlt figyel,
A zöldhatárt drótból fonott
Proszcénium zárja el.

Pénz-pokolból baj ered,
Összeomlik lét-keret,
Dollár-banda ricsajára
Táncol a vén Mohamed.

Köd szitál, közöny csorog,
Dollár-gólem vicsorog,
De még tudjuk, hogy a világ
Mégsem a pénztől forog.

Ha pokol jövőt jegel,
Hit és helytállás felel,
Isten ezt neki és nekünk
Soha nem felejti el.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése