KÉTSZÁZKILENCVENÖTÖDIK
RÉSZ
Karen aludt egyet a közlésre. Másnap, reggeli után tért
vissza a témára:
-
Admirális a hajónak. Mennyire őrzik azt a kínai
üzemanyagbázist?
„Admirális a hajónak! Semennyire.”
Karen felfigyelt. Ez túl szép lenne ahhoz, hogy igaz legyen.
-
Admirális a hajónak! Hallhatnék erről bővebben?
„Hajó az admirálisnak! Ez titkos információ. Most azonban, hogy már nem
tartozom a kínai flotta állományába, megoszthatom önnel, admirális. A kínaiak
titokban hozták létre a bázist a Hold egy teljesen félreső vidékén, amely az
összes űrtávcső hatókörén kívül esik. Egy jókora kráterben található,
felfedezni lehetetlen. A készletet kizárólag fegyveres konfliktus esetén szabad
felhasználni. Minden hajó memóriájában megtalálható az információ, de a Holdon
szolgálatot teljesítő emberi személyzet nem tud róla, mert a parancsnokság attól
fél, hogy áruba bocsátanák.”
Karen elmosolyodott. Micsoda hihetetlen szerencse.
-
Admirális a hajónak! minden információra szükségem van!
A hajó pontos pontos helyrajzi vázlattal szolgált, Karen
pedig a robotharcosokkal kidolgozta az akció tervét.
Mérhetetlenül hálás volt a kínaiaknak. Senkit sem kell
megölnie.
Persze, a kínaiak nem voltak teljesen felkészületlenek. A
Holdnak azon a részén semmiféle leszállóhely sem volt, még csak alkalmi állomás
sem. Az összes bázis és kikötő nagyon messze esett a kínai üzemanyagraktártól.
Ha azonban csak egyetlenegy kutter próbálna ott leszállni, a kínai felderítés
azonnal észlelné, félórán belül megjelenne néhány kínai cirkáló, és elfognák,
vagy megsemmisítenék a betolakodót.
Neki azonban rendelkezésére áll a térmanipulátor. Egyszerűen
átpakoltatja az üzemanyagot.
Csak olyan robotokat küldött, akik korábban a Rodney
személyzetéhez tartoztak. Tizenöt órás munkával annyi üzemanyagot raktak át,
amennyi csak elfért a flotta hajóin. Lényegében kifosztották a titkos kínai
raktárt.
Karennel madarat lehetett volna fogatni. Minden készen áll a
tervei megvalósításához.
Folytatása következik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése