Mi a minőség?
Szánalom?
Tűnődni fonnyadt láncokon?
A szánalom – önsajnálat,
Önmagába belefárad.
Mi a minőség?
Kényelem?
Hörögni puffadt kéjeken?
A kényelem – mű madárdal;
Töltekezik önmagával.
Mi a minőség?
Hivatal?
Amit a köz annak akar?
A hivatal papírt áldoz,
Imádkozik – önmagához.
Mi a minőség?
Tananyag?
Szintetikus elme-abrak?
A tananyag – holt mágia;
Kifilézett szó-múmia.
Mi a minőség?
Logika?
Lírai metafizika?
Logika? Érzésre süket;
Tiszta, világos – felület.
Mi a minőség?
“Tárgy-róka”?
Posztmodern agy-libikóka?
A posztmodern – szó-kelepce;
Szakadt könyvbe préselt repce.
Mi a minőség?
Utánzás?
Mimetikus égi áldás?
Az utánzás – megalkuvás;
A minőség valami más.
Mi a minőség?
Hatalom?
Vagy csupán régi szorgalom?
Hatalom erőszak nélkül,
Törvények – hivatal nélkül.
Egyéniség – érdek nélkül;
Közösség – kötöttség nélkül.
A vers nem tétova szolga,
Nem áll hajbókolni sorba.
Minőség? Isteni folyam,
Lélektől lélekig suhan.
Szépség és igazság dala,
Isten érint meg általa.
Világ felett,
Lélek felett;
A minőség csak – szeretet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése