2015. február 3., kedd

Történelmi fordulópont volt-e Szigetvár ostroma? - XXVI.

HUSZONHATODIK RÉSZ

A következő években Zrínyi folyamatosan vigyáz, emellett tökéletesíti hírszolgálatát. Külön gondja van Szigetvárra, amely rendkívül kellemetlen a török számára. A török állandóan tervezi a vár megtámadását, tökéletesen tisztában van Szigetvár jelentőségével. Zrínyit is respektálja. Előfordul, hogy azért mond le Szigetvár megtámadásáról, mert értesül róla, hogy Zrínyi tud a tervéről.

Szigetvár volt tehát a magyar védelemnek a török legfontosabb utánpótlási útvonalait leginkább veszélyeztető éke, amely természetes bázisul kínálkozott egy leendő nagyszabású ellentámadás számára.

Szigetvár jelentősége óriási volt. A segítségével azonnal oda lehetett volna terelni a hadműveleteket, ahol a leghatékonyabb csapást lehetett volna mérni az ellenségre. Sikertelenség esetén biztosíthatta volna a visszavonulást, megállíthatta volna az esetleges üldözést.

Amíg azonban komoly ellentámadásra nincs lehetőség, Szigetvár messzemenően alkalmas volt arra, hogy állandóan zavarja a török létfontosságú útvonalait, és megakadályozzon minden nyugati irányba indított oszmán támadást. Ha kellőképpen meg van erősítve, a török aligha hagyhatja a hátában. Egymaga felért egy teljes erődrendszerrel.

Nem véletlenül szorgalmazta a megerősítését Zrínyi.

És nem véletlenül akarta mindenáron bevenni a török.

Zrínyi ágyúkat, fegyvert vitet, katonákat fogad, építőmestert küld a várba. Utóbbi két igen fontos új bástyát emel. Ekkoriban lesz Szigetvár parancsnoka Kerecsényi László.

Súlyos problémát okoz azonban, hogy a haditanács rosszul, vagy egyáltalán nem fizeti Szigetvár katonáit. Az őrség gyakran éhezik. Ferdinánd király még a vár uradalmához tartozó falvak egy részét is meggondolatlanul magánszemélyeknek adja. A védők számát szaporítani, a fegyverzetet erősíteni kellene. Nyilvánvaló, hogy Szigetvár a legdühödtebb török támadásokra számíthat. Vajon ezt Bécsben nem látják?

Még a fegyverzet sem kielégítő. A Bécsből kirendelt erődítési felügyelő 1553-ban azt jelenti, hogy a vár fegyverzetéhez még a következők kellenek:

Ø      16-20 falkonéta, (más néven falkonett, kisebb, mozgatható löveg)
Ø      4 nagy sáncromboló ágyú,
Ø      1000 szakállas puska,
Ø      500 puska
Ø      1000 hosszú, német lándzsa

A vár fegyverzete ekkor még nem tette volna lehetővé, hogy komolyabb ostromot álljon ki.

Ekkoriban egyre nagyobb jelentőséget kapott a magyar gyalogságban a hajdúk csapatneme. Még nem ők voltak az egyetlen magyar gyalogsági csapatnem, mellettük ott voltak a darabontok, a muskétások és egyéb katonatípusok is, de a hajdúk fontossága nőttön nőtt. Szigetváron is rájuk bízták az erődítmény legérzékenyebb, legnehezebben védhető, és általában az első komolyabb török támadás célpontjának számító elemeinek, a kapuknak a védelmét.

A hajdúk zöme ekkor még a délszlávok közül került ki, nehezen kezelhető, de a törököt fanatikusan gyűlölő katonák voltak.

Szigetváron több hajdú alegység is szolgált. Közvetlenül a várkapitánynak voltak alárendelve.

Szigetvár állandó harcot folytat a környező török helyőrségek csapataival. Egymást érik a kisebb-nagyobb ütközetek, ez a magyarországi front legkeményebb szakasza.

A török 1544-ben már megostromolja Szigetvárt. A pécsi Bayram bég főleg pécsi és eszéki török egységekkel, tizennégy ostromágyúval támadta meg a várat. Nem tudjuk, hogyan folyt le az ostrom, és azt sem, hogy meddig tartott. A harcok során életét vesztette a vár egy magas rangú tisztje.

Szigetvár sikerrel állta ki a török támadást, de augusztus végén Kerecsényi sürgős segítséget kért Kanizsáról, mert a szigetvári készletek teljesen kifogytak.

Hogy a szigetváriak az ostrom után komoly megtorló portyákat indíthattak, abból derül ki, hogy maga a budai pasa írt az ő úgynevezett békeszegő magatartásuk miatt Bécsbe az év második felében több panaszlevelet.

A török állandóan panaszkodott Bécsben a magyar végváriakra, pedig ő béke idején gyakran szabályosan ostrom alá is vette némelyik várat. Így tett ebben az évben Szigetvárral, a rákövetkezendő esztendőkben Pápával és Várpalotával és Tihannyal.

Októberben azonban Szigetvár állapota már katasztrofális. A katonák közt járvány tombol, sokan meghalnak. A falak és palánkok állapota kritikán aluli. A járvány és a fizetetlenség miatt a maradék katonák szökdösnek, a várkapitány már a saját emberei ellen is őrizteti a kapukat.

Az adatokból úgy tűnik, talán a szigetváriak kezdték a török uralom alá került magyar falvak adóztatását.

1555 elején Zrínyi mindenkit figyelmeztetett: a török újabb támadásra készül.

Folytatása következik.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése