SZÁZÖTVENNYOLCADIK
RÉSZ
A művészet intézményi elméletének egy más szemszögből
vizsgálva kétségtelenül az képezik az alapját, hogy az elmélet megfogalmazói a
„művész”, vagy a „költő” terminust egyféle szociológiai értelemben vett
státusznak fogják fel.
Az-e vajon?
Egyszerűen státusznak fogható-e fel a „költő”?
Ha a költő egyszerűen státusz volna, akkor semmi probléma
azzal, hogy „kinevezik”, sőt teljesen indokolt lenne a bölcsészkaron költői
szakokat felállítani, esetleg még költőképző szakközépiskolákat is szervezni.
Érezzük ennek a képtelenségét?
A költő több a
státusznál; szerep és személyes tulajdonságok ősi egysége. Minden másnál
erősebb és pontosabb mércéje az emberiség erkölcsi fejlődésének, egyben
„számarányát” messze meghaladó mértékben befolyásolója is annak. Korról
korra szemléletében, felfogásában változik, de sohasem merülhet a kor legmagasabb rendű erkölcsisége alá. Akkor
nem költő.
A költészet korról korra megállapítható változása aligha
írható le pusztán a „fejlődés” fogalmával, hiszen fejlődésről egy-egy kor
kiemelkedő alkotóinak összevetése kapcsán aligha beszélhetünk. Ez a művészettörténet
egyik alapvető problémája.
Minden korban vannak jobb és gyengébb költők, teljesebb és
hiányosabb életművek.
Fejlődésről nem a
költészet, hanem a benne foglalt emberi tartalmak kapcsán beszélhetünk.
Ennek fényében látható be mindenféle költőképzés képtelensége.
Létezhetnek-e testvér, báty-, húg-, vagy nagymamaképző
intézmények? Lehetne-e alapjában véve bürokratikus oktatási struktúrában
barátokat, jóakarókat, intrikusokat vagy pletykásokat képezni?
Oktatható-e iskolarendszerben a vidámság, a komolyság, a
felületesség vagy a feledékenység?
Lehetne-e témazáró dolgozatokat íratni optimizmusból vagy
pesszimizmusból?
A dolgok képtelensége első pillantásra nyilvánvaló, pedig az
is nyilvánvaló, hogy a felsorolt szerepek vagy tulajdonságok bizonyos mértékig
oktathatók.
A művészet intézményi elméletével egyéb problémák is vannak.
Ezeket most nem szeretném részletesen taglalni,
Lehet-e a művészet
bármilyen csoportnak is belügye?
Folytatása következik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése