Újabb részlet - XXVI.

PÁRIZS, 1665. március 19. hétfő
Kellemes tavaszi idő volt, Párizsban megélénkült az élet. A Palais Tuilerie királyi bálra készült. Lajos már az előző héten kinyilvánította, hogy a tavasz beköszöntével az udvar Fontainebleau-ba költözik, de a hirtelen jött esős időjárás miatt mégis Párizsban maradtak.
A király bosszankodott. Délelőtt ismét próbálkoztak a papok, és Lajos megint ajtót mutatott nekik. Őfelsége immár közel két esztendeje nem gyónt. Legkeresztényibb király létére.
Szeretője, Louise Françoise de La Vallière kisasszony előrehaladott terhes volt, a király unatkozott. Talán erre is jó lesz a ma esti bál.
Többen is próbálták szórakoztatni. A király még csak el sem mosolyodott, de udvariasan elzavarta a bohócokat és csepűrágókat.
Ebédnél feltűnően szótlan volt. Utána személyesen kísérte a szobájába La Vallière kisasszonyt, csaknem negyedórát társalgott vele, de a nő kérésére sem maradt vele kettesben, hanem visszavonult a saját lakosztályába.
Egyetlen ember mert hozzá bejelentkezni.
-         Miből gondolja, Monsieur Colbert, hogy most éppen politikával akarok foglalkozni?
-         Nem gondolom, felség, – felelte az intendáns. – de úgy vélem, most ennek jött el a sora.
-         Az öné vagyok – felelte lemondó kifejezéssel a király.
Colbert nem várta meg, amíg Lajos leülteti, nyugodtan helyet foglalt. A király nem rosszallotta.
-         Miféle hírei vannak a számomra, Monsieur Colbert?
-         Jó hírek Magyarországról, felség.
A király kissé megélénkülni látszott.
-         Az országgyűlésük elvetette a vasvári békét.
-         Ezt reméltük is – újra feltűnt az unott kifejezés Lajos ábrázatán. – nem is számítottunk másra.
-         Kimondták az állandó hadsereg felállítását.
-         Azt megtették három éve is, de nem lett hadseregük.
-         Elkezdték a csapatok felállítását.
A király türelmetlen arcot vágott.
-         Ennyi az egész, Monsieur Colbert?
-         Nem felség. Van egyéb is.
-         Micsoda?
-         A magyar országgyűlés fegyveres segítséget szavazott meg a lengyel király számára.
-         Hogyan?
Mintha elfújták volna a király enerváltságát. Lajos felpattant, tulajdon felséges kezével nyitotta ki az ajtót.
-         Frissítőt azonnal!