Hát meddig még tovább?

Hát meddig még tovább,
Hát merre még, Uram?
Ötven felett a vén Idő
Suhan,
A Jövő kamaszlányként andalog,
S kikacagnak
Az ifjú hajnalok.
—–
Hát meddig még tovább,
Mivégre még,
Uram?
—-
Hát meddig még tovább,
Hát meddig még, Uram?
Végül az égbolt úgyis
Rám zuhan,
Marad a szürke, tompa színezüst,
És az Idő eloszlik,
Mint a füst.
—–
Hát meddig még, Uram,
S legfőképpen:
Hová?
—
Kapzsiságé lett világod,
Uram;
Pénzes butaság a farát riszálja,
Az anyag a Szellem húsát zabálja,
Magán tőkék glóbusznyit töltekeznek,
És megszorítás jut csupán
A Köznek.
—–
Gondviselésed keresztet farag;
Regnál a pénz,
S a többi
Holt anyag.
—-
Hát meddig még, Uram,
És merre van
A Cél?
—-
Uram,
Teremtett világod túlérett,
S amivé lett;
Már nem olyan,
Hogy újrakezdés végett,
repetát kérjen belőle
Az Élet.
—–
Az ifjú becsvágy régen sírba szállt,
A hírnév vad vágyával egyetemben;
Mára csupán a munkakedv maradt.
—–
Hát meddig még, Uram,
Mivégre még,
S miért?
—-
Egyszer még telhet
Használt kocsira;
De keletet, meg nyugatot,
Nem járom be soha.
—-
Hát meddig még, Uram,
Mivégre még,
S hogyan?
—-
Erő,
Tehetség;
Régi adományod;
Megyek tovább is,
Ha jónak találod,
De meddig még,
Uram?
—-
Hát meddig még tovább,
Hát merre még, Uram?
Ismersz: akkor sem adom fel,
Ha nem felelsz;
S míg élni hagysz,
Járom az utam,
De meddig még,
Uram?