Jelenünk, a vén kujon

Jelenünk, a vén kujon
Mint egy spicces sátán,
Állandóan fordítva ül
Paripája hátán.
—–
Csavarodnak az utak,
Csapdák sokasodnak,
Hull a forgácsuk a fából
Faragott okoknak.
—–
Csikorog a média,
Mint borotvapenge,
Kiderül, hogy az erőset
Üldözi – a gyenge.
—-
Jelenünk, a vén kujon,
Mint ki sokat látott,
Puszipajtásként kezel sok
Ordas hazugságot.
——
Úgy tesz, mintha elhinné, hogy
Kapanyéllel lőnek,
Becsülete van előtte
Pénznek, túlerőnek.
——
Nagyra puffad a hitványság,
Eltörpül a nagyság,
Bilincseket reklámoz a
Sunyi ál-szabadság.
—–
Jelenünk, a vén kujon
Mégis szebbre nógat,
Őrizzük meg a reményt és
Az illúziókat.
—–
Ha van álom, meg remény,
Él igazság, jóság,
Csörömpölhet akármit a
Harsány mulandóság.
——
Az Isten bennünk lakik,
Nem kamat-felhőbe’,
Jelenünk, a vén kujon
Nem lát a Jövőbe.