Öregedő szerelem

Ifjúkori lángolásra
Jött: érett varázs,
Tán ritkábban lobban lángra,
De ég
A Parázs.
—-
Irigykedve szemlélhet
A gőg, s az értelem;
Isten lakik bennünk,
Amíg él a Szerelem.
—-
Vénülő csontú Szerelem,
Lassul a futás;
Érzi, ha jön a globális
Időváltozás.
—-
Kint a világ csiricsáré
Pózban hentereg;
Pénz kedvébe’ kultúr-kecske,
Posztmodern mekeg.
—–
Míg kint Semmi Semmit hajtja,
Gyűlnek éveink;
Fogy az időnk, s szaporodnak
Az emlékeink.
—-
Vén időben csodát érlel
Az érett varázs;
A Szerelem, meg az Élet -
Örök lángolás.