Ha dallamtalan a világ,
A Ritmus otthon ül;
Ha van Szerelem, az Élet
Még nincs egyedül.
—-
Szürke égben szomorú kis
Holdfény könyörög;
Egymásra uszított lelkek
Rablánca zörög.
—–
A botfülű pénz-enyészet
Röhögve nyomul,
A világra hazugságok
Ködfala borul.
—-
A dallamtalan világban
Csöndes a derű;
Az alpári hangoskodás
Repedt-keserű.
—–
Szférák hangjainak nyomát
Belepi a dér,
Mivel a pénz-zenekar egy
Füttyentést sem ér.
—-
Lent a földön kisemberek
Keze összeér,
Tudják, hogy a Ritmus egyszer
Úgyis visszatér.
2013. január 16., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése