Fagykeresztség

Beköltözött az első

Kemény fagy a Télbe;

Szalad a Múlt a Pokolba,

A sznobok meg Bécsbe.

——-

Megdermed az alkonyat,

Biceg a jég hátán,

Hűvösen triumfálhat

A fagybordájú sátán.

------

Tél fekszik a földeken,

Mint fényes fehér festék,

Csapra veri a jeget

A gyilkos fagykeresztség.

----

Fagy-bundájú Tél koma

Ül hó-prémes trónra,

Szavára tombol immár

A fagy-diktatúra.

-----

Ádventi fagy éjjelén

Fagy-csókok recsegnek;

Értekezik a sötétség

A riadt egeknek.

---

Fagy-propaganda mondja:

A hideg nem álnok;

Napsugár-cenzúra alatt

Nyögnek délutánok.

---

Megszokott régi szavaink

Cenzor-tűzben égnek;

Elnevezzük majd a fagyot

Fehér napsütésnek.

---

Meg is tennénk a télnek,

Hogyha egyet szólna,

Hogyha ez a vén diktátor

Szó-mimóza volna.

--

 

Fagy-keresztség éjjelén

A hó puha bársony;

Valahol a hegyek mögött

Készül a karácsony.

---

Sóhajt a sok kis fenyő,

Szentestére készen;

Pislog a Göncölszekér

Fenn a magas égen.

---

 

Fagy-keresztséget hozott

Az öreg diktátor;

Fagyosan bár, de tiszteli,

Ha valaki bátor.

---

Fagy-keresztség vén tele

A viccet nem érti;

De hogy melyikünk vonalas,

Azt sohase kérdi.

--

Fagy-keresztség vén tele

Néz a jégcsap-rácson;

A szabadság mértéke:

A szabad karácsony.