Mátyás király mégse hal meg

Ezt a darabot is nagyon gyorsan kell megírnom. Igazából éjjelre készen kellene lennie, mert holnaptól három napig vizsgáztatok, és nemigen tudok foglalkozni vele.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy a holnaptól kezdődő, Anikó vezette tábor számára is át kell dolgoznom A varázslókirály című mesejátékomat…
——
Mátyás király mégse hal meg…
—–
A felkérés igazából nem pontosan erre a témára vonatkozott, hanem a Hunyadi család tagjainak rejtélyes haláláról kellett volna darabot írnom.
A Hunyadi család két tagja is a gyulai várban halálozott el, a harmadik – Corvin János herceg – meg Gyula földesura volt.
A paraméterek nem teszik lehetővé, hogy a témáról darabot írjak, mert azt is kérik, hogy rövid legyen, és vidáman végződjön…
A nagy téma helyett ezért fogtam egy kis(ebb) témát.
——-
A (nagy) téma valóban érdekes, és egyelőre ott tartok, hogy az egyes halálesetekről gondolkodom. Tudom, hogy sokan írtak már hasonló témáról, de zömmel esszéket. Van, aki valóságos kismonográfiát tett közzé a magyar történelem különös haláleseteiről.
Gyanús halálesetek nemcsak a magyar történelemben vannak – illetve voltak. Legfeljebb az a különbség, hogy más nációk történészei nem feltétlenül akarják ezeket elkenni, egyszerű sablon-magyarázattal ellátni.
Nem vagyok hajlandó a magyar történelem rejtélyes haláleseteit egyfajta “átfogó, globális” szemlélettel nézni, mert – egyelőre mindenképpen – elzárkózom az ilyen módon kínálkozó fantasztikus konteók elől. Tudom, hogy a magyar történelem – a nem is olyan távoli jövőben – korábban sose látott méretű átértékelés előtt áll, de a transzcendens mozzanatok történelembe emelésétől éppen úgy idegenkedem, mint a vers prózára fordításától.
——-
Gyors szemlét tartanék azért, hogy eddig milyen gyanús halálesetekbe szaladtam bele – most valóban a magyar történelemre korlátoznám:
Zrínyi Miklós halála 1664. november 18-án a kursaneci erdőben.
Mindenki tudja, hogy erről regényt írok. A vadkan ostoba meséjében nem hiszek – erről már írtam egy esszésorozatot,  a regényem pedig elég bő terjedelemben foglalkozik vele -, és azt tartom, hogy azon a novemberi késő délutánon a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája játszódott le.
A történészek ragaszkodnak a kényelmes vadkan-verzióhoz, hiszen akkor nem is kell vizsgálódniuk az ügyben. Ennek érdekében gyakran csúsztatnak. Szemtanúnak nevezik Bethlen Miklós – aki az egész napra nézve szemtanú, csak éppen Zrínyi halálát nem látta, és ezt még ki is hangsúlyozza…
“Majláni így beszélte:”
Ráadásul éppen Bethlen fogalmazta meg elsőnek a gyilkosság vádját. Felelőtlenség éppen őt megtenni a vadkan-változat koronatanújául.
——-
II. Lajos király halála nekem alaptól gyanús. Nem hiszek Brodaricsnak, aki nyilvánvalóan azzal a szándékkal, külföldi kérésre írta a művét, hogy szerecsent mosdasson. Túlságosan sok mendemonda volt forgalomban…
Ami Szerémi György verzióját illeti, hajlamos vagyok azt hinni, hogy valamire ráhibázott – és nemcsak azért, mert gyulai káplán volt, és Corvin János özvegyének környezetében élt egy ideig.
Számomra a történet leggyanúsabb momentuma, hogy tüstént megtalálták az állítólag a Csele-patakba fulladt (vagy mocsárba süllyedt) király tetemét, amikor arra volt szükség.
——-
Mondanék néhány további gyanús esetet:
——
Imre király, valamint fia, a kis III. László több, mint gyanús. Halálukkal nemcsak az Árpád-ház egyik ága halt ki, a magyar politika is más utat vett. Nem biztos, hogy az ország előnyére. A meráni Gertrúdot nem tudom felmenteni..
Hogy néhány év múlva őt is felszecskázták? Ráadásul a tulajdon pártjának tagjai?  Talán egyfajta igazságszolgáltatás…
——
Kármán József váratlan halálát a szakirodalom is gyanúsnak tartja.
—–
A Hunyadi család tagjainak a halála azért is gyanús, mert – bűnügyi terminológiával szólva – bőven akad indíték is, gyanúsított is. Az egész történetet azonban adott paraméterekkel nem lehet egy darabba összevonni.
A téma viszont nagyon is érdekel, de úgy gondolom, más műfajt kell hozzá választanom. Talán egyszer valami sajátos alternatív történelmi krimit írok róla; a témának zsánerteremtő ereje van…
—–
Csak emlékeztetőül:
Mátyás király †1490. április 6.
Corvin János † 1504. október 12.
Hunyadi Kristóf † 1505. március 17.
Corvin Erzsébet † 1508.
Corvin Jánosné Frangepán Beatrix † 1510.
—-
Most pedig az éppen készülő darabról.
Kiválasztottam a Hunyadi család tagjainak halálesetei közül azt, ami a leginkább gyanús, és – ami a legfontosabb. Mátyás király halálát.
A kortársak mérgezésnek vélték. A mérgezés gyanúját Bonfini – finoman szólva is – sugallja (a tettes személyét is, de erről most nem akarok szólni). A XIX. században Korányi Frigyes professzor foglalkozott a nagy király halálával, és – agyvérzésnek tartotta.
Nagyjából itt tart most is a történettudomány.
Azóta sokan elemezték a források alapján az esetet – orvosok is. Az orvostudomány ma már többet tud az agyvérzésről. A Bonfini által leírt tüneteknek semmi közük az agyvérzéshez, a mérgezéshez annál inkább.
A darab leginkább színpadi scifi lesz…