A XX. század irodalmának tömeges jelensége volt – és a mai kanonizált
irodalom jelentős részére is jellemző – a szövegek nehéz
megközelíthetősége. Ma már a nehezen érthető szövegekből persze olyan
dömping van, ami önmaga kérdőjelezi meg a jelenség értelmét, mutatja
öncélúságát.
Körülbelül ötven évvel ezelőtt azonban sok helyen kalaplevéve beszéltek az ilyen művekről.
Lengyel József azonban már akkor is jól látta a jelenség lényegét.
Az volt a véleménye, hogy amit nem értek, az attól még nem feltétlenül értelmetlen. De amit értek, és banálisnak találok, az gyönge irodalom.
Egészen konkrétan a francia Nouveau roman egyik alkotójának,Alain Robbe-Grillet-nek
az írásairól pedig megsemmisítő kritikát mondott Lengyel József. Azt
írta, hogy Robbe-Grillet írásai voltaképpen banális közhelygyűjtemények,
amelyek szövegeit az író mesterséges ködösítéssel teszi nehezen
olvashatóvá. Így az egész nem más, mint: blődli.
Ma is találkozunk mesterséges ködösítéssel.
Néha azonban el kell gondolkodnunk, hogy valóban azzal van-e dolgunk.
Vagy csak írni nem tudással…
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése