SZÁZNYOLCVANHETEDIK RÉSZ
Íródott Nyuzga javaslatára
Karen egy fotelbe huppant. Látta, hogy Ed Philips szinte sóbálvánnyá merevedik, és olyan az arca, mint egy hazajáró léleké.
Furcsamód most Helmut Schellenberg volt, aki se meg nem döbbent, se meg nem illetődött.
- Ezek szerint van még valaki a csatahajón, akiről nem tudunk.
A szőke nő tehetetlenül bólintott.
- Nemcsak, hogy van, – motyogta Ed Philips, – de kimondottan rosszindulatú, cselekvőképességének teljes birtokában van, és hatalommal is rendelkezik. Megölheti az apámat.
Karen tehetetlenül tárta szét a karját.
- Nem hiszem, hogy félnünk kellene – mondta Schellenberg. – Akárki az, csak a foglyok közt lehet. Nekünk van egy egész sereg kiváló robotharcosunk, azok behatolhatnak a foglyok közé, és kiemelhetik az illetőt.
- Mire elfogják, megölheti az apámat – hajtogatta makacsul Ed Philips.
Karen kezdte összeszedni magát. A foglyok között lenne a tettes? Ebben nem nagyon hitt, de a lehetőséget jó lesz ellenőrizni.
- A foglyok között? – nézett fel Ed Philips. – Minden gyanús eszközt elvettünk tőlük. A fegyvereket is. A szállásukon semmiben sem szenvednek hiányt, de onnan lehetetlen kommunikálni.
- Biztos vagy ebben?
- Ember, a fogolytár kialakítása eleve úgy történt, hogy igen hatásos eszközökkel megakadályoztak minden kommunikációs kísérletet. Ezt biztosan tudom.
Karen bólogatott. Valószínűleg így is van, de nem árt ellenőrizni.- Admirális a hajónak! Kérem kivizsgálni azt a lehetőséget, hogy valaki a csatahajó fogolyteréből adta ki az utasítást a hibernáltak felébresztésére, illetve kivégzésére.
A könnyűcirkáló számítógépe azonnal válaszolt:
„Hajó az admirálisnak. Negatív. A foglyok nincsenek ilyen lehetőségek birtokában.”
Karen nem hagyta ennyiben:
- Admirális a hajónak! Azonnal kivizsgálni, aprólékosan, részletesen, minden eshetőségre való tekintettel! Lehet-e bármely fogolynál olyan eszköz, amellyel befolyást gyakorolhat a hibernációs rendszerre, illetve a fogolytérben létezik-e erre alkalmas felszerelési tárgy, vagy olyan tárgyak, amelyekből a szükséges eszköz összeállítható. Elrendelem a vizsgálat haladéktalan megkezdését. Befejezéséről azonnali jelentést kérek!
Határozott parancs volt.
„Hajó az admirálisnak! Haladéktalanul teljesítem az utasítást.”
Karen Bozchana Kadlecikova nagyot fújtatott. Aztán leült a vezérlőpulthoz.
- Az ördögbe is!
- Továbbra is azt mondom, – ütötte a vasat Helmut. – hogy a foglyoknak közük van hozzá. Ha valaki véletlenül kint maradt, nekik tudniuk kell róla.
Ed Philips a fejét rázta.
- Nem hiszem. A foglyokat elkábítottuk, és a robotharcosaink szedték össze őket. Lehetetlen, hogy bárki is kint maradhatott volna.
- Akkor ki volt?
- Nem tudom! Bár tudnám!
A szőke nő a fejét csóválgatta, és tehetetlen dühvel nézegette a panorámaképernyőn a csatahajó impozáns belső termeit, vezérlőközpontját, járatait, vaskos, erős válaszfalait. Mi történik itt? Karen keze ide-oda járt a kapcsolótáblán; vaktában pásztázta a kamerával a Rodney belsejét, mint aki arra vár, hogy valahol hirtelen megpillant egy bujkáló embert. Vagy egy kísértetet.
Most már Helmut is kezdett ideges lenni.
- Azt mondd meg nekem, ember, hogy akkor ki lehetett?
- Mondtam már, hogy nem tudom!
Karen felhagyott a csatahajó belső tereinek nézegetésével, és felállt a vezérlőpulttól.
- Össze ne vesszetek! – nézett a férfiakra.
Töltött magának egy italt. Helmut követte a példáját, és a poharával Karenhez lépett. Ed Philips néhány tétova mozdulat után szintén az italos pulthoz lépett.
- Továbbra is az a véleményem, – kezdte némileg higgadtabban Helmut. – hogy a foglyok tudnak valamit. A robotharcosok nyilván ismerik a vallatás különféle technológiáit, talán érdemes volna megpróbálkoznunk vele.
- Szamárság! – vágta rá Ed.
- Miért?
- Mert a fogolytár körülményei között a foglyok állandó audió-vizuális megfigyelés alatt állnak. Nyilván kamerák tucatjai figyelik őket, és minden szavukat lehallgatja a rendszer.
„Hajó az admirálisnak. A vizsgálat befejeződött.”
- Admirális a hajónak! Részletes jelentést kérek!
„Hajó az admirálisnak! A fogolytárban senki sem rendelkezik olyan eszközzel, amely alkalmas lehetett az utasítás kiadására. A foglyok közül senki sem adta tanújelét annak, hogy bármit is tudna az ügyről, határozottan az a véleményem, hogy a hibernációs rendszerről egyáltalán nincs tudomásuk.”
- Admirális a hajónak! akkor ki adhatta az utasítást?
„Hajó az admirálisnak! Sajnos e pillanatban nem áll módomban felelni a kérdésére, Karen Bozchana Kadlecikova admirális.”
A szőke nő nagyot sóhajtott. Kényszerítette magát, hogy higgadt maradjon, de nehezen ment. Megborzongott, ahogy belegondolt.
A csatahajón ellenség tartózkodik.
Folytatása következik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése