Hazám

Vihar verte kicsi ország
A Föld közepén;
Bölcsőmet és koporsómat
Itt találom én.
——
Körülötte évszázadok
Pora kavarog;
Jó, hogy ide születhettem,
Hogy magyar vagyok.
——-
Merengünk a történelem
Romjai felett;
Életet jelent a Haza,
Nem területet.
—–
Lomb nélkül bólogatnak
A novemberi fák;
Amíg él a mi kis hazánk -
Élhet a világ.
——
Szegény hazám – a Jelen csak
Felszínről makog;
Elhagynak lelki szegények,
Anyaglovagok.
—–
Itt, ahol minden létező
Rendszer fejre áll,
Itt áll a Végzet útjában
Néhány szalmaszál.
——
Ötszáz éve alattomos
Itt a hatalom;
Divide et imperázik
Most is “szabadon”.
——-
Míg csontvázzá szegényítve
Szenved a Haza,
Semmilyen hatalomnak sem
Lehet igaza.
——-
Vihar verte kicsi ország,
Fáradt és szegény;
Hajléktalanul kéreget
A régi Remény.
——
Globál-mámor a Hazára
Teljesen süket,
Azt képzeli, hogy még most is
Csupán terület.
——
Területen osztozhatunk,
De nem a Hazán;
S hangosan nem szeretjük
A Hazát igazán.
—–
Fut az Élet, a vén Idő
Lihegve szalad;
S a Haza az Univerzum
Közepe marad.