Ádvent van.
Jóra várunk.
———–
Borongós szürke köpenyben
Sétál az éltes November,
Vállán köd oszlopa;
Dér kavarog,
Mint hajdani
Országutak
Hajdani
Pora.
——-
Égi sóhaj, földi leltár,
Ezerféle titkot feltár.
—–
Égi moraj, földi vétek,
Lelkünk bőrén vastag kéreg.
—–
November csendes hidege
Mesebeli ködös rege.
—–
Ádvent van.
Szépre vágyunk.
——
Mint szakállas, vén hóember,
Közeleg a jó December;
A csodák kora,
Tereli az ünnepeket,
Mint az ős-öreg szentképek
Szelíd
Pásztora.
——-
Égi fények, földi szavak,
Életre kelt vörös agyag…
——
Égi csillag, földi katlan,
Zeng a Ritmus szakadatlan…
——
December hófehér hava
Isten ködből zengő szava.
——-
Ádvent van.
Örök álmunk.
——-
Méltóságteljes reggelek,
Bölcs Hold pasztell felhők felett.
—–
Ezüst hangulatú napok
Jönnek. Már karácsony kopog.
—–
Valahol messze-messze,
Valahol,
Valaki régi-régi dalt
Dalol….
———
Szállást keres
Egy kézműves
Ki tudja, mióta.
——
Szent ünnepről,
Kisgyermekről
Szól a régi nóta.
——
Valahol messze-messze,
Idebent,
Szállást keres bennünk
A Rend.
——–
Valahol messze-messze
Idebent,
Eggyé válhat majd
A Fent
És a Lent.
—–
Valahol egyszer,
Talán nemsokára;
Rátalálunk majd
A lelki hazára.
——–
Egyszer majd ezüstfehér lesz a hó,
S fontosabb az álom, mint a való.
——–
A Jóra várni
Tán maga: a Rend.
Az öröm szent.
Üdvözöllek:
Ádvent.
2011. november 28., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése