Utópia, a Maradandóság Világa - VIII.

Hol lehetett a modell?

Hol, merre lehetett Utópia valós modellje, a hely, ahol kialakult és rögződött annak a társadalomnak a képe, amely az utópiákban előttünk áll? És főleg hol létezett ténylegesen az a társadalom, amely a későbbi arisztokratikus szellemű emberek modelljévé nemesedett, amikor egy kupa vörös mellett az ideális társadalomról ábrándoztak? Amely társadalom a valóságban sokkal kevésbé eszményi, de annál primitívebb lehetett.

A maradandóság világának nyomait az ókori Görögországig követtük vissza az időben. Itt lehetett valamely félreeső városállamban, vagy falusias településen? Görög népcsoport lehetett, esetleg a Homérosz által is megénekelt „hősi pelaszgok” valamelyik töredéke? Nem valószínű.
A mínoszi kultúra az Égei-tenger térségében már a Kr. e. harmadik évezred közepén jelentős hatalmi központot képviselt. A pelaszgok — ha valóban görögök előtti őslakosok voltak — minden bizonnyal kapcsolatba kerültek vele. Ha a maradandóság világát a pelaszgok arisztokráciájától eredeztetjük, számos megoldhatatlan probléma mutatkozik. Valószínűleg huzamos időre a mínoszi kultúra politikai vagy gazdasági befolyása alá kerültek. Aligha maradhattak ettől érintetlenek. A mínoszi kultúra kifinomult életmódjának a régészet a görög szárazföld számos pontján is megtalálta a nyomait. Egy bronzkor előtti vagy bronzkori arisztokrácia felfogása az idilli társadalomról nyilván merőben más lehetett, mint a maradandóság világában ábrázolt kép.

A maradandóság olyan nép hagyományait tükrözi, amely csak távolról ismerhette az égei civilizáció vívmányait, de nem került a mínoszi civilizáció befolyása alá. Mert a fejlett kultúra, amelynek — nyilván rendkívül drága — iparcikkei beözönléssel fenyegetnek, ebben a térségben nem lehetett más csak a mínoszi civilizáció.

A maradandóság világa valószínűleg hosszabb folyamat következtében alakult ki. Sokféle motívum, és számos élmény szerepet játszhatott benne. De néhánynak különösen fontosnak kellett lennie. Az egyik mindenképpen a fejlettebb társadalomra tekintő sajátosan „peremvidéki” látásmód. Amely a nagy birodalmak lakóinak életében csak a dekadenciát, elpuhultságot, ostobaságot látja, és amely a maga egyszerű életéből erőteljes fölényérzettel tekint a „szibarita” városlakókra.

Ha eleget akarunk tenni minden feltételnek, olyan népet kell keresnünk, amely valamikor a mínoszi civilizáció összeomlása után vándorolt be Görögországba. A görög törzsek zöme ilyen. A Kr. e. II. évezred folyamán hatoltak be a Balkán és Közép-Európa felől.

Mivel a görög törzsek indoeurópaiak voltak, valamikor elszakadtak a nyelvcsaládjukhoz tartozó többi nép őseitől. Hogy közvetlenül honnan érkeztek, nem tudjuk. Az indoeurópai népek őshazájáról a tudomány még annyit sem tud, mint a finnugor nyelvcsaládról. Az elméletek zöme a kelet-európai síkságra vagy Dél-Oroszországba helyezi. Egy biztos: nem a Balkán-félszigeten volt. A Balkánra nagy valószínűséggel Közép-Európa irányából kerültek. Közép-Európának pedig az a térsége, ahol a Balkánra való behatolás előtt némelyik nép akár hosszabb időt is eltölthetett: a Kárpát-medence. Ezt is jegyezzük meg.

Az európai neolit , valamint a rá következő rézkor és bronzkor több ezer éves története csak az utóbbi évtizedekben kezdett az érdeklődés homlokterébe kerülni. Természetesen minket most elsősorban a leendő klasszikus görög kultúra majdani területe — Görögország, illetve annak „hátországa” — Közép-Európa érdekel; ahonnan majd jelentős népcsoportok fognak a Balkánon keresztül Görögországba vándorolni.

A neolitikum kifejezést a görög "neosz" ’új’, illetve "lithosz" ’kő’ John Lubbock alkotta 1865-ben. A korszak a földművelés kialakulásával kezdődik, és a fémeszközök elterjedésével ér véget. A neolitikum a vadászatot és gyűjtögetést felváltó növénytermesztés és háziállat-tartás megjelenésével jellemezhető.
A neolitikus kultúra a tudomány szerint Kr. e. 10.000 után jelent meg Elő-Ázsiában, és onnan terjedt kelet és nyugat felé. Az első élelemtermelő közösségek a tudomány jelenlegi állása szerint Délkelet-Európában először Kr. e. 7000 körül jelentek meg, Közép-Európában Kr. e. 5500 körül. A neolitikus jelenség innen terjedt Nyugat- és Észak-Európa felé Kr. e. 4500 körül.
A korai neolitikus állattenyésztés pár vadon élő- és háziállat, juh és kecske tartására korlátozódott, de ahogy melegebbé vált az éghajlat Kr. e. 6000 körül már megjelent a szarvasmarha és a sertés. Átmeneti, állandó települések fejlődtek, kialakult a kerámiakészítés.
A neolitikumban kevés bizonyíték utal fejlett hierarchiára, ami inkább a későbbi bronzkor kulturális jelensége. A családok és a háztartások gazdasági függetlenségben éltek. Ugyanakkor kellő bizonyíték ismert megerősített településekre a Rajna mentén, csakúgy, mint csoportközi konfliktusokra Britanniában. A csoportközi konfliktus a törzsek ismertetőjele, akiket egy karizmatikus egyén vagy a törzsfő vezet. Ezek a szociálpolitikai entitások később az európai korai bronzkor törzseiben fejlődtek ki részletesebben.
A neolit emberek fejlett földművelők voltak, többféle eszközt állítottak elő a betakarításhoz, a birkák ellátásához, az ételkészítéshez. Ugyancsak fejlettek voltak a kőeszközök és -díszek, hajítófegyverek, füzérek és szobrocskák előállításában. Európában vesszőkből és vakolatból neolit házak épültek, a halottak számára megmunkált sírköveket készítettek.
A rézkor a neolitikum végétől a bronzkor kezdetéig tartott. Más elnevezései: kalkolitikum — „kő-rézkor” — és eneolitikum. A korszak fő jellemzője, hogy az ember használni kezdte az első fémeket: a rezet, az aranyat és az ezüstöt. Kialakult a fémolvasztás és fémmegmunkálás technikája. Nemcsak az aranyból és ezüstből, hanem a rézből készült tárgyak is elsősorban díszítő és vallási célokat szolgáltak, illetve a hatalmat és gazdagságot fejezték ki.
Munkaeszközként és fegyverként leggyakrabban továbbra is kőeszközöket alkalmaztak. A rézkor pontos időbeli behatárolása földrészenként és területenként eltérő, attól függően, hogy az adott területen mikor kezdődött meg a fémeszközök készítése és használata. Európa délkeleti részén, a Balkánon ez nagyjából az i. e. 4500-3300 közötti időszakra tehető.