2015. szeptember 15., kedd

Történelmi fordulópont volt-e Szigetvár ostroma? - LVII.


ÖTVENHETEDIK RÉSZ

Valóban készülődött a felmentő sereg Nagykanizsa körzetében. A következő kontingensek gyülekeztek:

v     A dunántúli földbirtokosok magánkatonasága.

Elsősorban Nádasdy és Zrínyi tettek ki magukért. Mindketten ezernél több katonát hoztak magukkal, de jöttek mások is. A nagyurak magánhadserege hivatásos katonákból állt, többségük magyar vagy horvát huszár, illetve hajdú volt. Elvétve német, osztrák, vagy cseh zsoldosok is akadtak közöttük. Mivel a magánhadseregek katonáit sokkal jobban fizették, mint a királyi végvárak hadinépét, a katonák örömmel álltak nagyúri szolgálatba, a birtokosok pedig igyekeztek kiválogatni a legjobbakat, hiszen a személyes biztonságukat is ezek a csapatok garantálták. Az esetek többségében jól felszerelt, tapasztalt és harcedzett katonák szolgáltak a nagyurak magán alakulataiban, akik a török elleni harc mesterei voltak.

Ez volt a gyülekező felmentő sereg egyik legértékesebb része.

v     A dunántúli vármegyék hadra kelt nemessége.

A feudális hadszervezet alapvető, kötelező egysége. Katonai értéke az előzőét meg sem közelítette. Akadtak köztük kisebb, harcedzett csoportok, de a többségük hitványul felszerelt, élvonalbeli harcra alkalmatlan kényszerkatona volt.

v     Az örökös tartományok segélyhada.

Ez a gyakorlatban a török által veszélyeztetett Stájerországot jelentette. Innen hatszáz lovas és ugyanannyi gyalogos érkezett. Zsoldosok és nemesi felkelők vegyesen. Harci értékük a magyar magánkatonaság alatt maradt.

v     Német birodalmi segédhad

Ez jelentős kontingens volt, a német államok toborozták, és Magyarországnak – azaz a nádornak engedték át. Négyezer-ötszáz főnyi Elzászból származó gyalogságból és hatszáz vértesből állt. Nem volt kimagasló értékű, harcedzett alakulat, de felszereltsége, fegyelme sokat ígért.

v     Ezer magyar huszár Nicolaus von Polbail báró parancsnoksága alatt.

Ez volt I. Ferdinánd király személyes hozzájárulása a hadjárathoz. A huszárokat királyi parancsra toborozták, a török elleni harcban edzett, sok csatát látott katonák voltak, a sereg egyik legértékesebb egysége.

v     A győri és a pápai őrség egy része

Ez a csapat nem lehetett több néhány száz embernél, hiszen nem hagyhatták őrizetlenül a két várat, amelyek amúgy is nagyon csekély őrséggel rendelkeztek. Kis létszáma ellenére harcedzettsége miatt mégis ez az alakulat lehetett az egész felmentő sereg egyik legértékesebb egysége.

Főleg az utóbbi két kontingens miatt hívták ezt a sereget királyi hadnak.

v     Tüzérség és tüzérségi felszerelés

Ezt a Graz városában lévő hadiszertár küldte, illetve küldte volna, mert késlekedett. Kilenc napig várakozott rá a sereg akkor, amikor nagyon is hamar kellett volna cselekedni.

Július elejére a sereg létszáma meghaladta a tízezer főt. Ez a had már eléggé erősnek tűnhetett ahhoz, hogy sikerrel felmenthesse Szigetvárt Khadim Ali pasa ostroma alól.

A török tudott a gyülekező seregről. A balkáni pasák és bégek – feltehetően Khadim Ali utasítására – aktivitásba kezdtek, hogy a pasa ostromseregét tehermentesítsék.

A királyi had továbbra is a főkapitányi székhely, Kanizsa mellett várakozott.

A tizedik napon keltek útra.

Folytatása következik.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése