ÁTMENETI MEGOLDÁSI JAVASLAT A MENEKÜLTVÁLSÁGRA

Kérlek, csak akkor oszd meg, ha a tartalmával egyetértesz. Ebben az esetben bővítheted is, alá is írhatod.

Amit mellőznöd kell:

v     Ne bővítsd semmiféle politikai felhanggal

v     Ne szidalmazd se a kormányt, se az ellenzéket

Úgy gondolom, ezt mindenki elfogadhatja – kivéve a jobboldal és a baloldal elvakult szélsőségeseit. Utóbbiaknak pedig azt ajánlom, gondolkozzanak el, lehet-e másféle, minden érdekelt számára perspektívát jelentő, emberséges megoldás.

Azért átmeneti megoldás a javaslatom, mert az igazi megoldás az okok megszüntetése volna, és amíg ez meg nem történik, a menekültek áradata tovább özönlik Európa felé.

A tények:

Körülbelül százötvenezer migráns érkezett Magyarországra, zömmel az iszlám világból. Többségüket háború űzte el az otthonából, de érkeztek olyan országból is, ahol nincs háború, valamint olyan térségekből is, amelyek az Iszlám Állam működési területein kívül esnek.

Egyedül Európa az, ahol tömegesen léphetik át a határokat. Az ausztrál haditengerészet éppen visszafordítja, és kiindulási helyükre irányítja vissza az Ausztrália felé tartó, menekülteket szállító hajókat. A gazdag iszlám államok némelyike a hazainál lényegesen komolyabb és veszedelmesebb kerítést épít, és van olyan hely is a világban, ahol már figyelmeztetés nélkül lőnek a menekültekre.

Anglia szinte közelharcot vív a Csalagút bejáratánál, és eltökélte magát, hogy nem fogadja be a menekültek tömegét.

Magyarország kerítést épít a Szerbiával szomszédos határszakaszon. Ez nem alkalmas a menekültek megállítására, de talán nem is azzal a céllal épült, hanem hogy a menekülteket a határátkelők felé terelje.

A menekültek naponta átvágják, és zömük továbbra is határsértőként érkezik. Már olyan magyar politikus is volt, aki propaganda célból átvágta a kerítést. Őrizetbe vették.

A migránsok zöme nem tervezi, hogy Magyarországon marad. A gazdag európai országok felé törekszenek. Ezek közül Anglia nem akarja őket befogadni. A német álláspont ellentmondásosnak tűnik. A franciát aligha értjük. Ha egy szóval akarnánk jellemezni: szánalmas.

A politikusaik összevissza beszélnek, a Calais környékén összpontosuló migránsok meg emberi jogokat követelnek.

Európa határozatlanul topog. Beengedje őket, vagy ne engedje be? Befogadja, vagy ne fogadja be?

Mit tehetünk ebben a helyzetben?

Magyarország a menekülteket az uniós törvények értelmében csak akkor küldheti a célországokba, ha azok megfelelő iratokkal rendelkeznek.

A menekültek jelentős része semmiféle irattal nem rendelkezik. Elhagyták, vagy szándékosan elpusztították. Kihallgatáskor gyakran mondanak gyaníthatóan hamis adatokat. Szeptember elsején például egy nagyobb migráns csoport összes tagja úgy nyilatkozott, hogy szeptember elsején született.

Mire ennek a hatalmas tömegnek a számára elkészülnek a továbbutazást lehetővé tévő iratok, hónapok telhetnek el. Türelmük fogytán, félő, hogy előbb-utóbb lázadás tör ki.

Az eddig forgalomban lévő álláspontok között a két legszélsőségesebb:

v     Tüzparancs a határon, minden illegális bevándorlót legéppuskázni

v     Korlátlanul befogadni az összeset.

A két álláspont egyike sem lehet helyes.

Nem mehetünk az európai normák alá, nem lőhetjük halomra ezeket az embereket. Semmiféle krízis nem tehet bennünket – tömeggyilkossá.

Be sem fogadhatjuk őket. Az összeset semmiképpen. Legfeljebb egy töredékét.

A szelekció nélküli befogadás a lehető legrosszabb stratégia lenne Európa részéről. Nem lehet arra ösztönözni a harmadik világ országainak lakóit, hogy felkerekedjenek és elárasszák a gazdagabb országokat, azokra róva eltartásuk terheit.

Elvek állnak egymással szemben:

v     A migránsok emberi jogai

v     Az európai népek önrendelkezési joga

A bevándorlás, idegen országok kéretlen lerohanása azonban nem tartozik az emberi jogok közé.

Befogadásra csak személyek esetében kerülhet sor. Európa személyeket esetleg befogad, de nem fogadja be azt a világot, azt az életszemléletet, amit hazájukból hoznak a migránsok. Ezt minél hamarabb meg kell velük értetni.

Európában nincs helye a vérbosszúnak, a többnejűségnek és a nők szolgaságban tartásának. Ezen elvek teljes elfogadása nélkül befogadás nem történhet.

Ők menedékkérők. A menedékkérés nem tévesztendő össze sem a honfoglalással, sem a megszállással. Európa nem alkalmazkodik hozzájuk, nekik kell alkalmazkodniuk Európához.

A magyar nép nem akar keletről importált, nagy létszámú, alkalmilag és hirtelen befogadott iszlám kisebbséget. Ez nem rasszizmus, hanem a magyar nép önrendelkezési jogának kinyilvánítása. Iszlám vallású személyek letelepedése ellen kifogásunk nincs, amennyiben képesek beilleszkedni, és a hazai együttélési normákat minden tekintetben átvenni.

Magyarország pusztán földrajzi elhelyezkedése miatt ismét ütközőállam lett, mint a török időkben. Nem vágyunk erre a státuszra.

Mit tegyünk?

JAVASLATOM:

A dolgok egészen másképpen működnek, mint ahogy a migránsok képzelik. Sem a tömegükkel, sem a fellépésükkel nem tudják kényszeríteni Európát semmire. Az esetleges befogadás még nagyon messze van – azért meg kel dolgozniuk.

Valamiféle bevándorlásra mindenképpen szükség van, de csak az a bevándorló jelenthet a befogadó ország számára valódi értéket, aki képes elfogadni az európai együttélési és erkölcsi normákat, be tud és be akar illeszkedni az európai életformába, új hazájában megbecsült dolgozóvá, törvénytisztelő állampolgárrá tud és akar válni.

De nekünk is tenni kell a helyzet megoldása érdekében – nem hagyhatjuk tovább tétlenül, nagy tömegben a hozzánk érkezett menekülteket.

Ha nem tudjuk őket minél hamarabb a célországaikba eljuttatni, azonnal szakszolgálatot kell felállítani a problémájuk kezelésére. A szakszolgálat munkája legalább öt évig fog tartani.

A szakszolgálathoz több ezer dolgozónak kell tartoznia. A dolgozói létszámnak elegendőnek kell lennie arra, hogy szabadságolások, vagy megbetegedések miatt a szakszolgálat munkája mindenkor folyamatos és teljes értékű maradhasson.

A szakszolgálat dolgozóit mindenképpen kiemelten nehéz munkát végző személyeknek kell tekinteni. Szabadságolásuk rendje és javadalmazásuk legyen ezzel arányos. Még ezzel együtt is, főleg az első időben, nagy lesz a nivellálódás, erre eleve számítani kell.

A szakszolgálaton belül működő oktatásban nem lehet sem nyári, sem pedig téli szünet. Folyamatos munkának kell folynia éveken keresztül. Az oktatás nem lesz kompatibilis a polgári iskolarendszerrel, személyre szabottan kell folynia.

A szakszolgálathoz az Uniótól segítséget kell kérni

v     Anyagi eszközökben

v     Szakértők küldésében

A menekülteket kis létszámú csoportokban kell a szakszolgálat keretein belül elhelyezni. Semmiképpen sem találkozhatnak egymással:

v     Ellenséges vallási irányzatokhoz tartozó személyek

v     Ellenséges törzsi, nemzetségi csoportokhoz tartozó személyek

v     Bármilyen személyes okból egymással ellenséges viszonyban lévő személyek.

A konfliktusok eszkalálódását meg kell akadályozni, a részt vevő személyeket egymástól haladéktalanul el kell különíteni.

Minél hamarabb ki kell szűrni és országuk külképviseletein keresztül haza kell toloncolni a bármilyen okból veszélyt jelentő személyeket. Nemcsak a kiképzett terroristákat – ezek azonosításában például nélkülözhetetlen az uniós szakértők hathatós segítsége – hanem a szocializálódni nem akarókat is, a hangoskodókat, pofozkodókat, késelőket, erőszakoskodókat, vagy erőszakkal fenyegetődzőket. Ebben a kérdésben engedménynek helye nincs, egyetlen nemkívánatos személy is megtorpedózhatja az intézmény munkáját.

A szakszolgálat állományába tartozzanak:

v     Orvosok

v     Pszichológusok

v     Pszichiáterek

v     Pedagógusok

v     Szakoktatók

v     Tolmácsok

v     Egyéb szakértők

v     Fegyveres biztonságiak

A szakszolgálatnak egyidejűleg (minimum) a következő funkciókat kell betöltenie:

v     Iskola (általános és középiskola)

v     Óvoda

v     Bölcsőde

v     Kórház

v     Közösségi intézmény

v     Szakképző intézmény

v     Szocializációs intézmény

A szakszolgálat feladatai

v     A menekültek személyiségének feltérképezése, műveltségük, nyelvtudásuk, szakmai ismereteik teljes felmérése.

v     Nyelvoktatás. Nemcsak a választott célország nyelve, hanem annak az országnak a nyelve is, ahol a szakszolgálat érintett kirendeltsége működik. A személyzettel, a hatóságokkal és a lakossággal való kommunikáció csak így segíthető elő. A menekült esetleg szakképzésben vehet részt, és ilyen minőségben munkahelyre kerülhet ki. nyelvtudás nélkül a helyzete reménytelen lenne. Ha más országban van a kirendeltség, annak az országnak a nyelvét kell tanítani. Értelemszerűen: ha például Szlovákiában van a kirendeltség, a menekülteknek a szlovák nyelvet kell elsajátítaniuk.

v     Alap- és középfokú oktatás. Egyetlen menekült sem fogadható be írástudatlanul, vagy szegényes ismeretekkel. Európának nem érdeke, hogy a bevándorlók egész életükben segélyből éljenek.

v     Szakképzés. Amelyik menekült semmiféle szaktudással nem rendelkezik, annak a szakszolgálat keretein belül kell szakmát szereznie.

v     Az európai együttélési normák elfogadtatása. A szocializáció személyre szabott legyen. Lesz, akinek a legegyszerűbb dolgok használatát is meg kell tanítani, de lesz egyetemes műveltségű ember is. Ezek nem vehetők egy kalap alá. Kiemelten fontos azonban a női egyenjogúság teljes elfogadtatása. Ez alapvető európai érték, semmiféle elvtelen „engedménynek” helye nincs. Már a szakszolgálati munkában is érvényre kell ezt juttatni. Ennek elfogadása nélkül a menekült nem nyerhet befogadást.

A szakszolgálat utánpótlása

Törekedni kell rá, hogy a munka során az arra alkalmas menekültek esetleg a szakszolgálat munkatársaivá válhassanak, így hasznosítva ember- és kultúraismeretüket.

Különféle szakemberek képzésénél a szakszolgálatot gyakorlati helynek kell tekinteni egyetemi és főiskolai hallgatók számára.

A középiskolások polgári szolgálata számára is megfelelő feladatokat kínálhat.