NEGYVENHARMADIK RÉSZ
A kezdet viharos volt. a budai pasa magához vonta a
szentlőrinci táborban tartózkodó csapatokat is, és Szigetvár alá vonult. A
várbeliek a török had érkezésére kitörtek, és egészen napnyugtáig kemény harcot
folytattak a támadókkal. Naplemente után fegyelmezetten visszatértek a várba és
a városba. Horváth Márk szűkszavú jelentése szerint:
„pogánokban sokan földre hullának”.
A pasa ennek ellenére igen nagy önbizalommal nyilatkozott.
Kifejtette, hogy a támadása nem áll meg Szigetvár bevételénél, folytatja a
hadjáratot, és több más vár elfoglalása mellett, még Kanizsát is török kézre
akarja keríteni.
Ehhez azonban előbb el kellett (volna) foglalnia a várat.
Június tizenegyedikén – miközben folyt a vár körülsáncolása,
a pasa szemrevételezte a várat, hogy gyenge pontot találhasson rajta.
Portyázó akindzsi és egyéb csürhéje ekkor már a környéket
pusztította és fosztogatta. A korabeli beszámolók szerint ennek következtében
körülbelül ötven kilométeres körzetben néptelenedtek el a falvak.
Khadim Ali pasa alighanem valamikor ezen a napon,
tizenegyedikén délelőtt érthette meg, hogy egyáltalán nem lesz könnyű dolga
Szigetvárral.
A vár eddigi erősítése korántsem volt hiábavaló. A város
körülbelül négyszáz méter hosszan nyúlt el észak-déli irányban, mocsár és tó
övezte. Megközelíteni csak a déli, illetve a keleti oldal felől lehetett. Itt a
várat nem övezte kiterjedt mocsár, csupán a hagyományos vizesárok védte,
amelybe az Almás-patak vizét vezették.
Magát a várat a város elfoglalása nélkül egyáltalán nem
lehetett megközelíteni.
A védelem fegyvereiről már szóltam. A létszám nemigen
lehetett ezer főnél nagyobb, ezek egy része is felfegyverzett városi ember,
vagy menekült volt. Horváth Márk mindenkit besorolt a védőseregébe, aki
valamelyest tudott bánni a fegyverrel.
Khadim Ali pasa a vár szemrevételezése során az egyetlen
lehetséges következtetést vonta le: először a város déli falát kell
megtámadnia. Ez kettőszázhúsz méter hosszú volt, a sarkain egy-egy bástyával –
Henyei-bástya és Késás-bástya. A két védmű elvileg fedezhette volna egymást,
egyéb bástyák azonban nem voltak, hogy ezeket oldalról védelmezzék.
A pasa azonnal átlátta, hogy ez a fal Szigetvár védelmének a
leggyengébb pontja. Azt természetesen nem tudta, hogy a várbeli ágyúpark még
ahhoz sem elegendő, hogy ez a két bástya egymást korrekt módon tudja védelmezni
roham idején, arra meg végképp kevés, hogy a siker reményében vívjon tűzpárbajt
az ostromlók tüzérségével.
Khadim Ali úgy döntött, elsőnek a délnyugati védművet, a
Késás-bástyát semmisíti meg.
A török főtisztnek a maga szempontjából teljesen igaza volt,
jó döntést hozott. Minden esélye megvolt rá, hogy az ostromterve sikerrel jár.
Miután a támadó megtalálta a helyes tervet, Szigetvár védői mindenféle anyagelvű
számítgatás szerint teljesen esélytelenek.
Nézzük meg ezt aprólékosan!
Szigetvár vára és
városa nagy kiterjedésű erődrendszert alkotnak, amelynek sikeres védelméhez a
korban legalább négy-ötezer főnyi, tapasztalt katonákból álló, jól felszerelt
őrségre és több száz új, jó minőségű lövegből álló ágyúparkra lett volna
szükség.
Mi van ehelyett?
v
Körülbelül
ezer fegyveres
v
Ezeknek legfeljebb
a kétharmada tapasztalt katona
v
Gyenge ellátás
v
Elégtelen
tüzérség
Hát a támadók?
A várat körülzáró
török kontingens létszáma minimum tízezer fő, ennek legalább a fele élvonalbeli
katona. Különösen azok, akik Konstantinápolyból érkeztek az új pasával.
A török tábor azonban népesebb ennél, bár a létszámot
felduzzasztó tömeg zöme nem tekinthető katonának.
Csakhogy…
A vár sikeres
ostromához ebben a periódusban leginkább műszaki munkálatokra van szükség. Valamilyen
módon lehetővé kell tenni, hogy a gyalogság megtámadhassa a falakat; a vizet el
kell vezetni, vagy több ponton át kell hidalni. Erre viszont a török tábor nem harcoló tömegei is teljes mértékben
alkalmasak, munkáskezet jelentenek. Az ostromnak ebben a periódusában ők is
részét képezik a török túlerőnek.
A korabeli katonai szakirodalom szerint egy jól védett vár elfoglalásához körülbelül ötszörös túlerőre van
szükség.
Ez itt bőven megvan.
Felmentő sereg??
Mindkét fél tisztában
van vele, hogy királyi felmentő seregre Szigetvár nem számíthat, a környező
magyar várőrségek és nagyúri magánhadseregek pedig együttvéve is gyengébbek,
mint a pasa serege.
Mit lehet tenni ilyen helyzetben?
Egy nyugati zsoldos parancsnok néhány napi, a katonai
becsület megtartását szolgáló látszat ellenállás után tárgyalásba bocsátkozna
Khadim Ali pasával, és szabad elvonulás fejében feladná a várat.
Ezt diktálná minden anyagelvű megfontolás.
Csakhogy…
Ha a történelmet a
nyers anyagelvű megfontolások irányítanák, mi magyarok már régen nem léteznénk.
Folytatása következik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése