Októberi utakon
Verőfényes nyugalom.
Gonddal telt idő pereg,
Hullanak a levelek.
Köd ül tunya záporon
Októberi utakon.
Októberi utakon
Dúdolgat az unalom.
Tegnapot porköd takar,
Zörög a fáradt avar.
Kocog öntelt hatalom
Októberi utakon.
Októberi utakon
A jelen vén masztodon.
Sír az éhező lokál,
Ásít a lapos globál.
Pénz köhög kopár fokon
Októberi utakon.
Októberi utakon
Dühöng az ember-vadon.
Kábító, vad révület
Bénítja a lelkeket.
Az akarat hatalom
Októberi utakon.
Októberi utakon
Visz a végzet – ha hagyom.
Élet lesz vagy temető?
Kibicel a vén Idő.
Csak a gyáva fut vakon
Októberi utakon.
Októberi utakon
Fáradt reménység oson.
A siker mindig talon
Októberi utakon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése