A görög filozófusok nézetei igen sokban különböztek egymástól. Kevés olyan dolog volt, amelyben egyetértettek. Utóbbiak közül a legfontosabb talán a pénz utáni hajsza megvetése.
Számos filozófus figyelmeztette nagy nyomatékkal az emberiséget, ne engedjük szabadjára a pénz, mert elviselhetetlen világot teremt, aztán felszámolja önmagát a világgal együtt.
Korábban szokás volt mosolyogni ezeken az aggályokon. Napjainkban azonban már a torkunkra fagy a mosoly.
Miért tartották annyira fontosnak, hogy a pénz veszedelmeire figyelmeztessenek bennünket? Mit tudtak? Mit éreztek meg előre? Honnan tudták?
A mai mainstream történettudományt a pénz a társadalom intézményei és egyénei feletti abszurd elhatalmasodását “szükségszerűségnek” tekinti, ahogy minden mást is, amivel nem tud mit kezdeni.
Elvileg a pénz volna az emberért. Egyszerű csereeszköz, a mindennapi élet dologi segítsége. Ennek kéne lennie. ma már azonban nem így van. Ma már egyértelműen az ember van a pénzért.
Vajon “szükségszerű”, hogy a pénz teljesen elhatalmasodjék az emberiség és intézményei fölött?
Ha igen, nagy bajban vagyunk. Láthatjuk majd, amint a pénz a szemünk láttára szétveri az emberi közösségeket – minden szinten. Családtól nemzetig. Nagy, összekevert, “globalizált” masszává lesz az emberi civilizáció, amely hagyományokra támaszkodó közösségek és értelmes célok hiányában gyorsan összeomlik. Nem tartom kizártnak, hogy a Földön ez már (esetleg többször is) megtörtént, bár talán nem minden esetben a pénz volt az oka.
Szükségszerű-e a pénz egyetemes hatalma? A görög filozófusok nem gondolták, hogy az lenne.
Különös dolog arra gondolnunk, fejlődött-e a világ az ókor óta. Vagy akár a XIX. század eleje óta. Akkorban a legnyomorúságosabb faluban is szállást kapott bármelyik nincstelen vándor, aki este odaérkezett. Ma?
A következő történet különös érzéseket kelt bennünk. Tragikomikus értetlenséggel szemléljük. Szinte fizikailag fáj, hogy elhajítják a pénzt.
Lehet, hogy Diogenész tanítványának van igaza?
Akkor még a világ sokkal szervezetlenebb volt, kevésbé bonyolult. De akkor is…
Az is lehet, hogy a pénz teljes elfutasítása ugyanolyan szélsőség, mint a sabadjára eresztése.
Álljon itt a történet!
—-
Diogenész egyik tanítványa az összes pénzét tanúk jelenlétében egy bankárnak adta ezekkel a szavakkal:
- A halálom után add a fiaimnak, ha megbolondulnak.
- Ha megbolondulnak?
- Ha bölcsek lesznek, nem lesz szükségük pénzre.
(Ennyi a sztori. Vajon az emberiségnek szüksége lesz-e pénzre, ha bölccsé válik?)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése