A múlt idő nagy korhadó kereszt

A múlt idő nagy, korhadó kereszt,

Kivágták már, gyökeret nem ereszt;

Arcát rágja sok konjunktúra-állat,

Árkot váj benne magának

A Bánat.

——–

Látszatra a Múlt tenger,

Végtelen,

De kiszárad, ha vén öblébe

Nem folyik Jelen;

És nem szakad esőként

A Jövő.

——

A Múlt önmagában hajléktalan,

Belénk épít házat,

Barlangot ás,

De egyre gyakoribb

A kilakoltatás.

—–

A múlt idő nagy, korhadó kereszt,

Új ágat-bogat többé nem növeszt,

Ami belőle látszik,

Ősi ok;

A többi meg?

Titok.