KÉTSZÁZHUSZONKETTEDIK RÉSZ
Íródott Nyuzga javaslatára
A három férfi szótlan megrökönyödéssel meredt a képernyőre. Karen a
fejét csóválta. Egyre nagyobb és kelletlenebb felelősségnek érezte
botcsinálta admirálisságát. Össze kell szednie magát, a helyzet egyre
kibogozhatatlanabb.
- Admirális a hajónak! Az előbb azt jelentetted, hogy mindhárom hajón elkezdődött a fegyverzet aktiválása.
- Ez így van! – vágta rá Helmut.
Karen úgy érezte, felforrósodott a levegő. Legszívesebben letépte
volna magáról a felsőt, de nem akart egy szál trikóban mutatkozni a
férfiak előtt.
„Hajó az admirálisnak! Ezt a megtévesztő jelzést vettük.”
- Megtévesztő jelzést?
„Hajó az admirálisnak! Így van! Sajnálom, nem voltam képes
felfedni a jelzést, asszonyom. Egyébként jelenleg is vesszük, ismeretlen
jeladó olyan látszatot kelt, mintha a közeledő hajón éppen a fegyverzet
aktiválása folyna, de a csatahajó belsejéből érkező felvételek ezt nem
támasztják alá. Semmiféle aktiválás nem folyik, a fegyverzet
valószínűleg használhatatlan.”
Karen felemelte a kezét.
- Álljunk csak meg egy szóra! Felvételek a csatahajó belsejéből?
„Admirális a hajónak! A Nelson-osztályhoz tartozó csatahajók
képesek egymással belső vizuális kapcsolatot létesíteni több száz módon.
A Rodney utasításomra felvételeket továbbított az idegen csatahajó
belsejéből.”
- Láthatnánk őket? – kérdezte mohón Ed Philips, de a szőke nő most nem figyelt rá.
- Biztos, hogy az is Nelson-osztályú csatahajó? – fontoskodott Helmut.
Karen nem felelt. A kérdés ostoba volt, hiszen soha semmikor nem építettek a Nelson-osztályon kívül másféle csatahajókat.
- Folytasd a jelentést!
„Hajó az admirálisnak! Jelenleg is kapunk olyan jeleket,
amelyek arra utalnak, hogy a csatahajó fegyverrendszerét éppen aktiválja
az életben lévő legénység. A felvételekből azonban az derült ki, hogy a
hajón élő személy nem tartózkodik.”
- Admirális a hajónak! Ellenőrizted?
- Az ám! – rikkantott Helmut.
„Hajó az admirálisnak! Természetesen, asszonyom! A hajó az
ellenőrzésünk alá vonható. Bármely műszere aktiválható, berendezései
tetszőlegesen kapcsolhatók. De a legénység egytől egyig halott.”
- Láthatnánk? – kérdezte sápadtan a fogoly.
Karen egy pillantással végigmérte, aztán mást gondolt. Miért ne?
- Admirális a hajónak! Látni akarom a felvételeket!
Egy percen belül keservesen megbánta.
A panorámaképernyőn azonnal megjelentek az ismeretlen csatahajó belső
terei. Az összekötő folyosók, harcálláspontok, fegyverkezelő fülkék,
szobák, társalgók, körletek, legvégül a vezérlőterem.
Rettenetes volt.
Csontvázak mindenütt. Csontvázak fekve, ülve, szekrénynek vagy
pultnak támaszkodva. Csontvázak szétfoszló, azonosíthatatlan
egyenruhában.
Mintha az idők kezdete óta itt hevernének.
Folytatása következik.
2013. június 21., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése