A branyiszkói csata napján egy Eperjes előtti csárdában valami
osztrák vezérkari őrnagy találkozott cimborájával, egy morva kufárral.
Mindketten gyűlölték a magyarokat, a szabadságharcunkat meg különösen.
Természetesen a háborúról beszélgettek.
- Úgy mondják, Görgei lázadóvezér Kassa felé akar áttörni – puhatolta óvatosan a morva.
A tiszt elmosolyodott.
- Ahhoz át kellene törnie a Branyiszkói-hágón, abba pedig csúnyán beletörik a foga.
- Biztos?
- Mérget vehetsz rá!
- És ha mégis áttör?
- A szorost Franz Deym tábornok harcedzett, fegyelmezett csapatai
védelmezik. A hágó kanyargós, a szerpentin huszonkét nagy kanyart
tartalmaz. Semmiféle lázadó nem tud ott áttörni.
A kereskedő ettől nem nyugodott meg.
- Azt hallottam, Guyon tábornok hadosztálya éppen erre készül. Át akar törni Branyiszkónál.
A tiszt legyintett.
- Guyon lázadóvezér félig angol származású kalandor, fogalma sincs a
szárazföldi hadviselésről. A hadosztálya néhány félig-meddig kiképzett
zászlóaljból áll, olyan is van közöttük, amelyik teljesen újonc.
Felvidéki tótokból (szlovákokból) áll. Csupán egy század valódi katonája
van, egy Csehországból szökött Nádor-huszárszázad. Azokkal a hegyen
semmit sem tud kezdeni.
- Semmit? A magyar huszárok ördögök.
- Annyira nem. Főleg nem egy Guyon vezetése alatt. Görgei még
csak-csak ért valamit a hadviseléshez, ő huszár főhadnagy volt, de ez a
Guyon csak egy lázadó.
A kufár megnyugodott. Ettek-ittak.
Később a kereskedő újra ideges lett.
- Biztos, hogy nem törnek át a Branyiszkói-hágón a lázadók?
- Nem hát! Stratégiai képtelenség!
Ettek-ittak tovább. De a kufár rögeszmésen visszatért a témára:
- Biztos, hogy nem törnek át?
- Mondtam már! Stratégiai képtelenség!
Ekkor már hallatszott az ágyúszó.
- Nem törnek át?
- Nem! Stratégiai képtelenség.
Bő óra múlva menekülő császári katonák rohantak el a csárda előtt. Mindketten kimentek megnézni.
- Te, ezek menekülnek!
- Ugyan már, a magyarok elől? Megtévesztő mozdulat lehet.
A kereskedő ideges lett. Korábban kémtevékenységet folytatott a
magyarok ellen, és erről Görgei vezérkara tudott. Egy átállt dzsidás
tiszt mindent elmesélt nekik.
- Nem törtek át?
- Dehogy törtek! Stratégiai képtelenség!
A kufár egyre kevésbé hitt ebben. Inkább azt latolgatta, mi kell
ahhoz, hogy kereket oldjon. Hívta a szolgáját, és parancsba adta, hogy
öt perc alatt pakoljon össze.
Újabb és újabb menekülő osztrákok. Némelyik előttük hajigálta el a fegyverét.
- Az a katona eldobta a puskáját!
- Biztosan tönkrement. A kincstártól újat kap.
- Nem törtek át a magyarok?
- Hogy törtek volna! Stratégiai képtelenség!
Most már özönlöttek a menekülő osztrákok. Vegyesen mindenféle csapat. Az őrnagy sápadtan nézte őket.
- Nem törtek át?
Az őrnagy éppen rávágta volna, hogy “Stratégiai képtelenség”, de felnézett – és hang se jött ki a torkán…
A menekülők mögött egy század Nádor-huszár bukkant ki a kanyarból, és megeresztett kantárszárral vetette magát a futókra.
A kufár is látta. Pucolni kell innen, de gyorsan! Ott várt a szolga a lovakkal, gyorsan nyeregbe pattant.
Az őrnagy arcából minden vér kiszaladt.
- Nem értem – motyogta. – hiszen ez stratégiai képtelenség. Stratégiai képtelenség!
A kufár visszanézett rá a nyeregből:
- Kend a hajadra a stratégiádat!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése