2011. március 11., péntek

Szőke nő zűrben az űrben - C

SZÁZADIK RÉSZ

Íródott Nyuzga javaslatára

A korábban látott nyegle suhanc lépett az irodába felhúzott ajakkal. Megrémülni sem jutott ideje, az ötös számú robotharcos máris elkapta, és olyan szorosan tartotta, hogy a fickó se mozdulni, se megszólalni nem tudott. Levegőt venni sem nagyon.

Az ajtót egy másik robot csukta be mögötte.

- Fontos személy, kapitány? – kérdezte az egyes számú, és a maga suta robotmozdulatával a suhanc felé bökött.

- Nem! – felelte határozotta a szőke nő, mire az ötös minden teketória nélkül injekciós tűt nyomott a fickó tarkójába.

A suhanc azonnal elveszítette az eszméletét, tehetetlenül lógott az ötös karjában.

Az ötös számú robot felnyalábolta, és könnyedén az asztalra fektette a pattanásos képű ifjút. A kölyök már horkantott is egyet, és horkolva- szuszoga aludt az asztalon. A főnök kétségbe esetten nézte.

Karen is hátrahőkölt. Ritkán undorodott fiatal férfitesttől, de ettől a kövérkés, rózsaszín puhaságtól most határozottan elfogta a hányinger.

Elfordította a fejét, és a rózsaszín nyakkendős főnökre rivallt:

- Ha őket főbe lövik, magának vége!

- Úgy van! – tette hozzá kórusban legalább három robot. Robot akcentusuk így kórusban hátborzongató volt.

- Kérem, Kadlecikova! – a főnök idegei most már kezdték felmondani a szolgálatot. – A két férfit nem hozták ide. Odakint vannak. Nem segíthet rajtuk asszonyom, túl messzire található a siralomház.

- Siralomház, tűnődött Karen; akkor az nem lehet másutt, csak.

- Újabb ugrás! – súgta az egyes számú robotharcosnak.

A robotok Karen köré tömörültek. A hármas számú a főnököt is hozta. A szőke nő megrázkodott a férfi közelségétől. Intett az egyes számúnak, mire az kettejük közé állt. Inkább egy robot, mint egy ilyen férfi.

Karen összpontosított, elképzelte a sivár, sivatagszerű pusztaságot.

A következő pillanatban már ott is voltak. A fasor végében, pár lépésre a pusztaság szélétől.

- Hol a fogoly?

A hármas számú robot felemelte a csüggeteg képű fönököt. Siralmasan festett, a rózsaszínű nyakkendő alaposan összegyűrődött.

- Hol vannak a barátaim?

A főnök ijedten pislogott.

- Hol vannak?

- Nézze, Kadlecikova! – motyogta halálos zavarban. – Onnan nem tudja kiszabadítani őket. Engedjen el, és tűnjön a pokolba a fémszörnyetegeivel együtt! Oda nekem sincs jogom behatolni! Kérem!

Karen elgondolkodott. A hely messze a bázison kívül található. Nem képezi New Acropolis részét. A jelek szerint a térmanipulátortól is távol található. Esetleg mégis valamilyen fontos része van ott a szerkezetnek? Vagy talán egyéb kulcsjelentőségű objektum? Mi lehet ott, amit fegyveresek őriznek?

- Miféle objektum van ott?

- Arról semmit sem mondhatok! – felelte a főnök szinte sírva.

Karennek nem volt elvesztegetni való ideje.

- Tízes! – kiáltotta elszánt hangon.

A félelmetes külsejű kés felemelkedett. A hármas elkapta, és a penge felé nyújtotta a fogoly kezét.

- Jaj, ne! – visított a nyomorult.

- Választ akarok a kérdéseimre! – förmedt rá fenyegető hangon Karen.

- Hamarosan felolvassák a halálos ítéleteket. – motyogta a rózsaszín nyakkendős. – Utána kivezetik az udvarra, és főbe lövik őket.

- Kik? Kik lövik főbe?

- A katonák.

Túl tétova volt a válasz. Karen tovább ütötte a vasat.

Miért vannak ott azok a katonák? Mit őriznek? Mi az a hely?

- Kadlecikova, én…

- Választ akarok!

- Nézze…

- Válaszoljon, a hétszentségit!

A fogoly nagyot sóhajtott.

- Ne, ne csonkítsanak meg! Azok bohócok ítéletvégrehajtók. Őriznek egy jókora toronyszerű épületet, amiről azt hiszik, hogy kulcsfontosságú objektum, pedig semmi sincs ott. Csak a piszkos munkára jók, minden kivégzést ők hajtanak végre, és elföldelik a hullákat. Csupa kocsmatöltelék, meg szadista vadbarom, és azt képzelik, hogy még mindig a Földön vannak.

Karen felsóhajtott. Valóban nincs eltékozolni való ideje.

- Nincs tovább szükségünk a fogolyra! – parancsolta.

A rózsaszín nyakkendős a következő másodpercben megkapta az injekciót, és a földre hanyatlott. A robotok egy bokor tövébe fektették.

Karen vállat vont. Hat-nyolc óra múlva magához tér, és hazatalál, ahogy tud. Legfeljebb gyalogol.

Neki most sokkal fontosabb dolga van. Két barátja élete.

Igaz is.

Hogyan fogjon hozzá?

Folytatása következik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése