Az első tavaszi nap

Megérkeztél, kedves Vendég?

Régen vártunk, és nagyon,

Csak Utánad sóvárogtunk

Téli zimankón, fagyon.

———-

Hosszú volt a jég uralma,

Fagyba dermedt a világ,

Sóhajtozva imádkoztak

Adományodért a fák.

——–

Tél-terror állt hideg ködben

Fagy-verte világ felett,

S rettegtük a csendes, fagyos,

Élősködő vén telet.

——–

Végre itt, vagy, kedves vendég,

Megjöttél, szép Kikelet,

Méltósággal bocsátjuk el

Most a megunt vén telet.

———-

Szokatlan, hogy mégis itt vagy,

A sors mégsem mostoha,

Furcsa vagy még, de a telet

Vissza nem sírjuk soha.

———

A ragyogó napsütés,

Mint plüss takaró: ránk terül,

Most a téli halálvágy is

Tán jobblétre szenderül.

——

Hozz most nekünk új életet,

Új esztendő tavasza,

Hogy fellélegezzen végre

A Család és a Haza.