Szóval farsangoltunk, jó nagyot farsangoltunk az elmúlt pénteken. Csak a tél maradt mégis a nyakunkon..
Harlekin társulata nem hiányozhat egy ilyen rendezvényről.
Esküszöm, nem akartam mindig takarásban lenni. Minek bujkálni, ha amúgy is felismerhetetlen vagyok? De a fotós mindig talált nálam érdekesebbet.
A második képen nem vagyok takarásban, csak árnyékban. De legfeljebb a nagyon jószeműek vehetnek észre.
Lényegében viháncoltunk egy jókorát. Mi voltunk a menet rosszcsontjai.
A harmadik fotón a csapat. Magam megint abszolút takarásban.
Frenetikus széltoló-téltoló a makacs télben. Még csak utána következett az igazi havazás.
A negyedik kép azt örökíti meg, amikor a menet célba ér.
Elköszönés az ötödiken.
Nem tudtam minden festéket lemosni magamról, a haza-buszon jól megbámultak.
Hazaérkezés után megírtam a Szőke nő következő részét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése