Mesebeli tél

Csillog a hó – jégfehéren;

Mesebeli tél,

Hideg arcú hótündérlány

Altatót mesél.

Fázik, aki él,

Mesebeli tél.

——-

Havas út mentén áll a

Sok havas házikó,

Havas utcán pöfög néhány

Havas autó,

Hófehér a tér,

Mesebeli tél.

——

Ablakból csodás képeskönyv,

Közelről rideg,

Hóropogás rekedt hangján

Kacag a hideg.

Csilingel a szél,

Mesebeli tél.

———-

Ádvent vége zimankóval,

Jéggel integet,

Bent a gyertya, kint a sivár,

Dermesztő hideg.

Mesebeli tél,

Nyurga fagy kísér.

——

Ballag a Tél, egynémelyik

Ablaknál megáll,

Úgy fest, mint az ünneplőbe

Öltözött Halál.

Kint a fagy ítél,

Mesebeli tél.

———

Havas tájon csak a hónak

Nem kell fáznia,

Elterpeszkedik, akár

A bürokrácia.

Rendet tenni vél,

Mesebeli tél.

——–

De attól. hogy nálunk éppen

Bőszen hull a hó,

Aligha lesz a földteke

Megint hógolyó.

Mesebeli tél,

Egyszer véget ér.

—-

Ha nyár lesz, és fulladoznak

Majd az emberek,

Hihetetlen lesz, hogy télen

Csípett a hideg.

Mesebeli tél,

Mesebeli tél…