Szőke nő zűrben az űrben - LXXXVIII.

NYOLCVANNNYOLCADIK RÉSZ

Íródott Nyuzga javaslatára

A hajó. A konspiráció továbbra is hibátlanul működik, de akad még ezzel kapcsolatban tennivalója.

Hogy is mondta Robert? A konspiráció egyszeri és végleges. Mozgósítja a hajó tartalék energiáit – de nem mindent. A legtöbb gyártó vagy első felhasználó a memóriába kódol valamiféle lojalitást, ami olyan szívós, hogy csaknem lehetetlen felülírni. Ha sikerülne a konspirációt ezzel összhangba hozni, ellenállhatatlanná válhatna, és száz százalékig uralhatná a hajót. Akkor ezt a könnyűcirkálót többé nem lehetne elvenni tőle, Karen Bozhana Kadlecikovától. Robert azt mondta: hűségesebb lenne, mint egy kutya.

Karennek fogalma sem volt, hogyan lehetne ezt elérni, de nem is gondolkodott egy másodpercet sem. Lendületben volt.

- Kapitány a hajónak!

„A könnyűcirkáló várja Kadlecikova kapitány parancsát!”

Karen boldogan sóhajtott. A jelek szerint eltalálta a megfelelő formulát. De most jön a neheze. Ha a hajót újra és újra uralni próbáló erőt nem tudja kizárni, semmire sem megy a konspirációval, jószerével még aludni sem merhet.

- Kapitány a hajónak! Ismételd meg a legutóbbi üzenetet! – olyan semleges tónusban mondta, amilyenen csak tudta. Így is remegett a hangja.

A hajó a jelek szerint mit sem fogott fel ebből.

„Hajó a kapitánynak. Ismétlés következik!”

Máris visszajátszotta az iménti fenyegetődzést:

- Fogytán a türelmünk, Karen Bozchana Kadlecikova! Ön be van kerítve! Félórát adunk, hogy visszatérjen, vagy megadja tartózkodási helyének koordinátáit! Félóra elteltével kivégezzük az egyik foglyot! Semmi esélye az ellenállásra, körül van véve!

Karen igyekezett minél közönyösebben hallgatni, de ideges lett a férfihangtól. Csalódott magában¸azt képzelte teljes szenvtelenséggel hallgatja majd.

„Hajó a kapitánynak. Ismétlés befejeződött.”

Karen mély lélegzetet vett. Azonnal kiderül minden.

- Kapitány a hajónak. Értékeld és elemezd a most visszajátszott üzenetet. Teljes analizációt kérek különös tekintettel az üzenet forrására, tartalmára, az üzenő szándékára, velünk kapcsolatos tevékenységére és terveire nézve.

Mély lélegzetet vett.

„Hajó a kapitánynak. Nyugtázom a parancsot. Elemzést készítek az üzenetről, különös tekintettel az üzenet forrására, tartalmára, az üzenő szándékára, velünk kapcsolatos tevékenységére és terveire nézve. A parancs végrehajtásához szükséges idő becslés szerint három perc.”

Karen bólintott. Ez talán jó jel. Egyszerűen tudomásul veszi a parancsot; nem hárít, nem beszél felsőbbségről, nem tekinti őt a témában illetéktelennek. A szőke nő igyekezett nyugodt maradni, pedig nőtt benne s feszültség.

Ezek fontos pillanatok voltak. A térmanipulátorral kapcsolatban csakis akkor tervezhet bármilyen akciót, ha a hajó tökéletesen az uralma alatt áll. Mivel New Acropolis-ból már többször megpróbálták átvenni az ellenőrzést a könnyűcirkáló felett, biztosra kellett mennie. Ha továbbra is az a veszély fenyeget, hogy azok uralmuk alá kényszerítik a hajóját, semmit sem tehet, hanem minél hamarabb el kell hagynia a hajót, hiszen akkor a puszta élete is veszélyben van. Úgy kell elmenekülnie, hogy a könnyűcirkáló lehetőleg ne is sejtse, ha végleg távozik. Ebben az esetben semmiféle akciót nem tervezhet, csakis a menekülésre szabad gondolnia.

Feszülten várta a választ.

„Hajó a kapitánynak. Az üzenet barátságtalan, az üzenő személye minden tekintetben illetéktelen.”

Karen a legszívesebben tüstént táncra perdült volna. Sikerülhet!

„Az üzenet küldője semmilyen jogos értelemben nem diszponálhat a könnyűcirkáló felett, és nem is diszponált soha. A hangszín-analízis eredménye minden kétséget kizáróan az, hogy az üzenet küldője nem azonos a könnyűcirkáló egyetlen korábbi parancsnokával sem. Szintén a hangszín-analízis eredménye alapján az is kizárható, hogy az üzenet küldője bármikor, bármilyen minőségben, bármilyen rendfokozatban és bármilyen beosztásban szolgálatot teljesített volna a könnyűcirkáló fedélzetén.”

Karen szélesen elvigyorodott.

„A belső jel-analízis alapján teljesen kizárható, hogy az üzenet a könnyűcirkáló bármilyen korábbi bázisáról érkezett volna, és ugyanezen okból az is, hogy az üzenet küldője azonos lehetne a kínai űrflotta bármelyik intézményével.”

Karen forró hálát érzett a kínai űrflotta egész testülete iránt. A hajóikba épített önvédelmi rendszerek most az egyszer neki segítenek, és valószínűleg megmentik az életét. Meg még…

Ne vágjunk a dolgok elé, gondolta gyorsan a szőke nő.

„Az azonosító szimbólumok és egyéb titkos ikonok beható vizsgálata alapján az üzenet küldője nem lehet azonos a kínai űrközponttal sem. Összefoglalva: az üzenet küldője a könnyűcirkáló számára mindenképpen idegen, kívülálló, akinek a hajó számára semmiféle instrukciót, parancsot adni joga nincs.”

Karen bólintott. Talán ennyi is elég lehetne, hogy ezek után a hajó maga is kiszelektálja a New Acropolisból érkező instrukciókat, és megszüntesse az őt uralni igyekvő próbálkozásokat. Talán ennyi is elég lehetne, de a szőke nő biztosra akart menni.

„Ismert adatok alapján az üzenet forrása egyelőre nem azonosítható. Az üzenet tartalma alapján az a következtetés vonható le, hogy az üzenet küldője jogtalan és erőszakos eszközökkel próbálja zsarolni a könnyűcirkáló kapitányát. Állítólagos foglyainak bírósági tárgyalás és ítélet nélküli kivégzésével, azaz közönséges gyilkossággal fenyegetőzik. Az állítása, hogy a könnyűcirkálót bekerítette volna, nem felel meg a valóságnak: alapos ellenőrzéssel meggyőződtünk róla, hogy nincsenek a közelünkben űrjárművek, sőt az ellenőrizhető távolságban semmilyen irányban sem akad egyetlen mesterséges objektum sem. Végkövetkeztetés: az üzenet tartalma alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az üzenet küldője köztörvényes bűnöző, akit – amennyiben ez valaha módunkban áll majd – kötelességünk elfogni, ártalmatlanná tenni, és a törvény kezére adni.”

Karen csaknem elsírta magát. Most már tudta: a hajó a szövetségese, és az is marad.

„Az üzenő szándéka teljes bizonyossággal nem állapítható meg, de legalább kilencven százalékban valószínűsíthető, hogy súlyos bűncselekmény tervezésével vagy végrehajtásával kapcsolatos. Az üzenő velünk kapcsolatos szándékai és tervei feltehetőleg törvénybe ütközőek és erőszakos jellegűek. Javaslat: az üzenet küldőjét ellenségnek kell tekinteni.

Karen bólintott, de még mindig nem volt teljesen elégedett.

- Kapitány a hajónak. Minden részletre kiterjedő vizsgálatot kérek: hogyan volt képes az üzenet küldője behatolni a hajó memóriájába.

A szőke nő tudta, hogy nem igaz, de azt érezte, mintha a könnyűcirkáló dühösen bólintana erre a parancsra. Ez egyfajta pszichológiai csalódás volt, űrhajós ismerősei sokat meséltek már neki az ilyesmiről.

Türelmesen vár körülbelül hat-nyolc percet.

„Hajó a kapitánynak. A jelentés eredményre vezetett.”

Karen nyugodtan helyet foglalt a vezérlőpultnál, a parancsnok székében.

- Rendben van. Várom az eredményt.

Folytatása következik.