Vidám, fényes napsütés jött
Az ősz derekán,
Verőfényben sóhajt fel
A kis veréb a fán.
—-
Ünnepel minden gyümölcsfa,
S az összes kis bokor;
Amit élünk, mindig az
A legszebb férfikor.
—-
Boldog napfény ringatózik,
Mint szélben a nád,
Van verőfény, őszi mosoly,
Gyönyörű család.
—-
Család, szerelem, szép munka,
Öröm: száz csupor;
Ezektől ilyen szép ez
A legszebb férfikor.
—–
Lehet, hogy pár hónap múlva
Megvisel a tél,
Mégis: gyönyörű november,
S boldog, aki él.
—
A gyönyörű novembernek
Fogjuk a kezét,
Se vihar, se infláció
Ne fújhassa szét.
——
Esteledik, a Nap immár
Lefelé halad,
Káprázatos novemberünk
A miénk marad.
—–
A bánat tán előkelő,
Meg sokba kerül,
Perspektívát csak az öröm
Hozhat egyedül.
—-
Még pénzért se nyeríthet
A trójai faló,
Társaságban unatkozni
Öltönynek való.
—–
Örömkonzervet nem terem
Holmi sík vidék,
A takarékossághoz meg
Messze van az Ég.
—-
Másutt nőhet júliusban
Karácsonyi fánk;
A gyönyörű novemberben
Van a mi Hazánk.
2010. november 6., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése