ÖTVENHETEDIK RÉSZ
Íródott Nyuzga javaslatára
Karen ösztönösen Ed Philips keze után kapott, de a férfi is belé kapaszkodott. Boyar Erik lábát kapta el, az öreg Adam pedig átkarolta Philips derekát. Mindannyian rettegtek attól, hogy a most következő földhullámzás elszakítja egymástól őket, és egyedül kerülnek valahová, valami sohasem látott helyre, az Univerzum kiszámíthatatlan mélységeibe.
Éppen alattuk dörrent egy hatalmasat a talaj, mint valami alant rejtőző félelmetes szörny szívdobbanása. Az egész összegubancolódott embergombolyag a fémkonténerek tövébe gurult. Ed Philips és Adam a pléhdobozok kiálló részeibe kapaszkodtak, és az egész kis csoport a felszerelés roppant dombjának lábánál hevert, mint hínárkupac a szikla tövében.
Senki sem szólalt meg, jószerével moccanni sem mertek.
Karen lázasan gondolkodott. Már útközben, amikor ide hurcolták, folyamatosan azon járt az esze, hogy vajon miféle módon használhatják a térmanipulátort azok, akik tudatosan közlekednek a segítségével. Lehetetlen, hogy találomra használják.
De ki tudja használni?
Nyilván megvan azon emberek köre, akik képesek élni a térmanipulátor adta lehetőségekkel. Hogy a létesítmény – Karen előző éjszaka, félálomban döntött magában úgy, hogy a térmanipulátor aligha lehet szerkezet, sem tárgy, sem pusztán objektum, legjobb, ha egyszerűen létesítménynek tekinti – bizonyos emberek számára kézzelfogható előnyökkel jár, afelől a szőke nőnek nem voltak kétségei. Akik létrehozták, nem céltalanul cselekedtek. Feltehetően a fenntartása sem képzelhető el valamiféle kezelés vagy karbantartás nélkül. Ez vajon miben állhat?
Lehet, hogy nem ártana tudni, mert akkor talán közelebb kerülnének ama rejtély megoldásához is, hogy vajon miképpen lehet használni a térmanipulátort.
A térmanipulátor tervszerű használata – amennyiben ez lehetséges – hatalmas előnyöket biztosíthat a használója számára. A térben való helyváltoztatás ennek segítségével egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb lehet bármiféle térugrásnál. Ez pedig hatalmat jelenthet.
A világűr civilizációinak hatalmi viszonyai tökéletesen átláthatatlanok. Még csak azt sem tudja senki, hogy az Univerzumban voltaképpen hány nagyhatalom létezik. A térmanipulátor birtokosa pokolian veszélyes lehet; a hódításhoz nincs szüksége költséges űrflottára, sem leszállópályákra, egyszerűen ott terem, ahol akar, azonnal valamelyik bolygó felszínén.
Vajon létezik-e a térmanipulátor mellett valamiféle karbantartó és kezelő személyzet?
A térmanipulátor segítségével az egyes planétákra nyitott elágazásokat linkeknek nevezték. Vajon hogyan lehet linkeket nyitni? És hogyan lehet egyik linkről a másikra eljutni?
Karen ezen törte a fejét legfőképpen. A jelek szerint sok ember nem a megfelelő helyre érkezett – erről éppen a Köztársaság akasztófái tanúskodtak.
Miért nem tud mindenki eljutn i oda, ahová akar? Vajon szükség van ehhez valamilyen eszközre?
Eszköz? Valamilyen tárgy? Karen ösztönösen úgy érezte, nem ez lehet a megoldás. Ha létezne ilyen kézbe vehető eszköz, ez volna a világegyetem legkeresettebb árucikke. Millió helyen gyártanák, kitejedt feketekereskedelem terjesztené, és emiatt a híre már mindenüvé eljutott volna.
Nem. Nem létezik semmiféle kézzelfogható eszköz. Nem egy tárgy a megoldás.
Hanem micsoda?
Micsoda?
Por kavargott, földkupacok záporoztak. Távolabb nagy csörömpöléssel omlott le a pléhkonténerek fala.
Görcsösen kapaszkodtak a dobozokba és egymásba.
Éjszakai sötétség támadt, körülöttük őrjöngött a porvihar.
…
Amikor az elemek elcsendesültek, sötét volt és hideg.
Vajon hová kerültek?
FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK.
2010. május 7., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése