Baross Gábor, a vasminiszter egy alkalommal Kassa város küldöttségét fogadta. A delegációt Kassa akkori polgármestere, Münster Ferenc vezette.
Kassa városa azt szerette volna elérni a miniszternél, hogy az akkor kiépülő Magyar Államvasutak kelet-magyarországi üzletvezetősége Kassára kerüljön. A polgármester úr ékes szavakkal ecsetelte Kassa városának impozáns múltját, gazdasági, kereskedelmi, kulturális fontosságát, hogy városa közművelődési, földrajzi, de még stratégiai szempontok szerint is a lehető legalkalmasabb arra, hogy a MÁV kelet-magyarországi központja legyen. Szónoklata teljes másfél órán keresztül tartott.
Amikor befejezte, a miniszter a gondolataiba mélyedt. A küldöttség csendben várakozott.
Egy perc elteltével Baross Gábor felnézett, és megkérdezte:
- Mit várnak tőlem, uraim? Igazi miniszteriális választ, vagy őszinteséget?
Ilyen közvetlenségre a kassai delegáció nem volt felkészülve. Zavartan hebegtek-habogtak.
Mivel semmit sem feleltek, a miniszter folytatta:
- Ha igazi, miniszteri választ akarnak, annyit felelhetek: behatóan tanulmányozni fogom a kérésüket, és - feltéve, ha az önök helyi érdeke az ország érdekeivel ellentmondásba nem kerül - minden tőlem telhetőt elkövetek Kassa városa érdekében.
Fél perc hallgatás után a polgármester megköszörülte a torkát.
- Ez volt a miniszteriális válasz, kegyelmes uram?
- Igen, ez.
- És mi volna az őszinte válasz?
A vasminiszter elmosolyodott:
- Kassa nem kaphat vasúti üzletvezetőséget, mert azt már odaígértem Debrecennek.
——-
Fejezzem ki magam még érthetőbben?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése